Mit ér egy informatikus gazdasági-üzleti tudás nélkül? Akár tetszik, akár nem, egyre kevesebbet. Rég elmúlt az it elefántcsonttorony jellege, az utóbbi években pedig még hangsúlyosabbá vált, hogy az informatikának integrálódnia kell az üzleti folyamatokba.

Na, majd az egyik nyári szünetben átugrom a túloldalra, és elvégzem a Közgázt! – a fáma szerint így hetvenkedtek azok a (BME-s) mérnökpalánták, akik szerint a gazdasági ismeretek megszerzése semmiség a mérnöki tudományok elsajátításához képest. Könnyen lehet aztán, hogy ugyanezeknek a mérnököknek – köztük újabban egyre több informatikusnak – lehervad az arcáról a mosoly, amikor a munkahelyükön főnökük azzal bízza meg őket, hogy számítsák ki egy-egy műszaki beruházás megtérülését vagy az aktiválás összegét üzembe helyezéskor; amikor a vezetés rákérdez, hogy a szerződés megkötésekor a skontó vagy a rabatt az előnyösebb; amikor esetleg megkérik, hogy állítson össze egy vázlatos üzleti tervet egy készülő projekthez, vagy kalkulálja ki az eszközök maradványértékét.

-

Ami kimarad…

Márpedig a hasonló megbízásokra egyre inkább fel kell készülniük a leendő informatikusoknak. Manapság egyre kevesebb a vegytisztán informatikai jellegű állás: kevés az olyan it-szakember, aki csak hasonszőrűekkel és a számítógépekkel találkozik. A többség már nem kerülheti el, hogy ne találkozzon a felhasználókkal, az üzleti területek képviselőivel. „Velük viszont csak úgy tudja megértetni magát, ha beszéli a nyelvüket, azaz rendelkezik valamilyen szintű üzleti-gazdasági ismerettel”, mondja Georgiu Achilles, maga is gyakorló informatikus, egyben a CEU Business School oktatója.

Ha valaki mondjuk nem a világ legjobb php-programozója akar lenni, akkor a karrierjét is veszélyeztetheti az üzleti ismeretek hiánya, teszi hozzá Sali Róbert, a WSH rendszerintegrációs igazgatója. „Aki csak a bitek nyelvén tud, az mindig is könnyen pótolható marad. De ha valaki már átlátja az ügyfél üzleti folyamatait, ha érti a problémáit, és azok megoldására építő javaslatokat is tud tenni, már sokkal biztosabban ülhet a székében. Egy informatikai projektet ma már amúgy is a gazdasági vezető számára kell eladni: ha a vele tárgyaló informatikus nem érti az általa használt fogalmakat, nem lesz üzlet”, mondja a szakember.

A klasszikus informatikusképzés azonban nem tartja fontosnak az ilyen jellegű ismeretek átadását. Alapvetően kétféle szakon – mérnök-informatikus és a programtervező-informatikus – folyik a képzés, de mindkettő a szigorúan vett szakmai ismeretekre koncentrál, még ha egy kicsit más szemszögből is. Ez alól még a mesterképzés sem kivétel: a hangsúly ott is az informatikai tudáson van; ami azon túlmutat, az legfeljebb érintőlegesen jelenik meg a tananyagban. Egy programtervező informatikus msc diplomához (már az alapképzésen túl) 120 kredit szükséges, amiből a gazdasági és humán ismeretek – mint a makro- és mikroökonómia, a számvitel és pénzügy, vagy a jogi, menedzsment és humán ismeretek – mindössze 5 kreditet tesznek ki. Ezek után elképzelhető, hogy mekkora energiákat fog fordítani egy diák az ilyen tudás elsajátítására, amikor a szakmai tárgyak is épp elég nehézséget jelentenek.

 

Diploma után

Mit tegyen hát egy végzett informatikus, aki már a munkahelyén ébred rá (vagy éppen ébresztik rá), hogy gazdasági ismeretekre is szüksége lenne, azzal meg már elkésett, hogy gazdaságinformatika szakon folytassa le tanulmányait? (Lásd keretes írásunkat.)

Az is lehetőség, hogy újra felvételizik, és elvégzi valamelyik egyetem, főiskola gazdasági szakát. Ez azonban nehezen járható út: korántsem biztos, hogy annyi és olyan mélységű elméleti ismeretre lesz majd szüksége a végső soron mégiscsak informatikus szakembernek, amennyit a közgázon vagy más intézményben három-öt év alatt a fejébe töltenek. Ettől persze még meg lehet próbálni, csak éppen nem biztos, hogy megtérül a ráfordított idő és energia.

Ebből a szempontból már sokkal jobb választásnak tűnik az informatikai menedzsment szakirányú továbbképzés. Egy ilyen négy féléves, levelező képzésen az informatikusi és közgazdasági ismereteknek pontosan azt a jól kitalált elegyét kínálják, ami mind a végzett közgazdászok, mind a végzett informatikusok számára emészthető és hasznos – mondja Georgiu Achilles, aki maga is elvégezte ezt a Corvinuson. Itt nem mérlegképes könyvelőket vagy közgazdász gurukat akarnak oktatni, de a résztvevők mindenből kapnak egy kicsit, beleértve a kontrollingot, a statisztikát, a vállalatszervezési elméleteket vagy a menedzsmenttechnikákat.

Az informatikai menedzsment képzéssel csak egy gond van: a felvi.hu alapján jelenleg csak a Corvinus hirdetett ilyen kurzust, (bár szeptembertől a CEU Business Schoolon is újra lesz három trimeszteres, angol nyelvű képzés), vagyis az elérhető helyek száma erősen korlátozott.

 Kettőt egy csapásra

 Megkímélheti magát a diploma utáni tanulástól, aki egyből a számos intézménynél – gazdasági és műszaki egyetemen, főiskolán egyaránt – elérhető gazdaságinformatikus képzést választja. A szak népszerűségét jól jelzi, hogy az idén felvételt nyert mintegy hatezer informatikus hallgató közül több mint ezren vannak a gazdaságinformatikusok.

Az alapképzés során itt is a szakmai ismeretek adják a tananyag gerincét (a szükséges 210 kredit mintegy felét), de a gazdasági és humán ismeretek – vállalat-gazdaságtan, pénzügy, jog, menedzsment, vezetés- és döntéselmélet – szintén 30-40 kreditet jelentenek. A mesterképzés ezt még további tudással fejeli meg, például a környezetvédelem, a kommunikáció vagy éppen a minőségbiztosítás területén.

A csúcs

Aztán természetesen ott van a menedzserdiplo-mák non plus ultrája, az MBA, azaz a Master of Business Administration. Beszélgetőpartne-reink egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy mennyire sokrétűen tágítja az ember ismereteit, mennyire új szemléletmódot kínál – ugyanakkor abban is egyetértenek, hogy öt-tíz évnyi szakmai (és némi vezetői) tapasztalat nélkül nem érdemes belevágni. (Az informatikai menedzseri diploma előny lehet, de nem feltétlenül szükséges.) „Előtte legalább öt évig kell a ranglétrát járni, meg kell tapasztalni a különféle munkahelyeket és munkaköröket, tudni kell, hogy mit jelent a munka delegálása”, mondja Sali Róbert, aki maga is formális, előzetes gazdasági ismeretek nélkül szerzett MBA-diplomát.

Egy MBA értékét az adja, hogy hirtelen a helyükre kerülnek a korábbról hozott és az ott megszerzett tudásmorzsák: az ember átfogó képet tud alkotni egy problémáról, tudja, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak, azoknak melyek az előnyei, hátrányai, kik a kulcsszereplők. „Ily módon a mérnöki agy számára is jól rendszerezhetővé válik a probléma és sokkal könnyebb lesz a megoldása”, említi az MBA-képzésnek a számára legpozitívabb hozadékát Sali Róbert.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...