Többek közt azzal, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményben kettévágták a régi, ötéves képzést, tulajdonképpen csak operatív akadályokat gördítettek a hallgatók elé.

 

Domján Zsolt, HÖOK elnökségi tag
– Mit szólsz a készülőben lévő felsőoktatási törvényhez?

– Még csak a koncepció fázisában vagyunk, egyelőre rejtély, hogy hallgatói szintre lebontva a napi operatív létet, mennyire fogja befolyásolni a törvény, hiszen alig látunk valamit az egészből.

 

– Miért, nincs lehetőségetek egyeztetni?

– Nem igazán. Látens egyeztetéseken veszünk részt, miután nagy nehezen sikerül kierőszakolni egy-egy ilyen fórumot. Érdemi viták viszont nemigen vannak, egyoldalú kommunikáció zajlik, hogy akkor várják a konstruktív javaslatainkat. Hogy ezeket aztán meghallgatják-e, azt egyébként nem tudjuk.

 

– Nem háborogtok azon, hogy csak utólag kérik ki a véleményeteket?

– Kicsit erőltetett a tempó, s ebbe, úgy néz ki, nem fér bele az egyeztetés. Bőszen hangoztatják, hogy támogatják a természettudományos alapokon nyugvó képzéseket, ugyanakkor például olyan szabályokat is be akarnak hozni, hogy 2,5-es átlag alatt elbocsátanák a hallgatókat, ami – tudva a jelenlegi statisztikákat – ennek a hallgatói rétegnek legalább a felét tenné lapátra a felsőoktatási intézményekben.

 

– És ez ellen nem tudtok fellépni?

– Konkrét törvényszöveg hiányában nincs értelme. Mihelyt látjuk, hogy rossz az irány, minden törvényes eszközzel megpróbálunk változtatni.

 

– Említenél egy példát?

– Kritikus pont a hallgatók szerződéskötése, melynek alapján végzésük után meghatározott ideig Magyarországon kell dolgozniuk. Ez a mi területünkre nézve sem hangzik túl jól. Pedig több olyan multi van Magyarországon, amely előszeretettel alkalmazza, hogy adott esetben több évig külföldi országba vezényli az alkalmazottat. Ezt nemhogy segíti, de inkább gátolja a szerződéskötés.

 

– A szerényebb anyagi helyzetben lévőkre nézve ez nem hangzik túl jól…

– Pontosan nem tudni még, hogy milyen időintervallumra szólóan kötnének röghöz, viszont az biztos, hogy amennyiben a szerződést megszegi a diák, kénytelen kifizetni képzésének költségeit. Ez totálisan rossz konstrukció, ellene megy az európai uniós elveknek. Nem kellene erőszakosan itt tartani az embereket.

 

– Azt látjátok már, hogy tényleg közelednek egymáshoz a felsőoktatás és az iparág kapcsolatai?

– Vannak intézményi szinten működő karrierirodák. Ezek egyik meghatározó feladata, hogy diplomás pályakövetési rendszereket alkalmazzon. Kérdés, mennyire lesz kötelező a végzett diákokról információt szolgáltatni, és ezeket az adatokat miként kívánja a kormányzat felhasználni, akár a keretszámok meghatározásnál.

 

– Ha már itt tartunk, azért a gyakorlati képzésekkel sincs minden rendben…

– Nagyon jó dolgok vannak a bolognai rendszerben, viszont az, hogy gyakorlati BSc-ről és elméleti alapokon nyugvó MSc-ről beszélhessünk a felsőoktatási rendszerben, az nemigen valósult meg. Többek közt azzal, hogy a legtöbb felsőoktatási intézményben kettévágták a régi, ötéves képzést, tulajdonképpen csak operatív akadályokat gördítettek a hallgatók elé. Az iparági szereplők pedig inkább saját képzéseket indítanak, miután felvették a frissen végzett diákokat. Az intézmények átstrukturálásával persze ezen a területen is lehetne változtatni.

Kérdezem Hoffmann Rózsától

Miként kívánják elősegíteni a piacképes képzésekre vonatkozóan az iparág és a felsőoktatás együttműködését, s ebből milyen előnyeik származnak majd a hallgatóknak?

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...