Széles mosoly... nagyon fontos; ragyogó szemek... nem árt; önbizalom… igen, az önbizalom elengedhetetlen; határozott, erős kézfogás... dinamizmus – bullshit!

A diploma megszerzéséhez közeledvén – van, akinél már jóval az előtt – leginkább az iskola utáni első, igazán fontos feladat, a munkába állás körül forognak a végzősök gondolatai. Persze, nem szeretném ezt pushingolni senkibe! Ha valaki szeretné kipihenni a záróvizsgák, az éveken át tartó bulik, vagy az optimális esetben végigtanult évek fáradalmait, akkor ez a cikk nem neki szól – még!

Természetesen magázódunk! S nem azért, mert az üzleti életben ez a szokás. Kellő lendülettel hozzuk ugyanis az „angolszász feeling”-et, és tegeződünk ezerrel. Viszont évente több mint 100 interjút folytatok le itthon, külföldön, és van egy ökölszabály, amit minden esetben követek: addig, amíg nem nyer felvételt valaki, addig nincs tegeződés! És hát Önök még nem nyertek felvételt!

 

Önmagát adva

Amikor a diploma a kezünkben van, és szeretnénk is munkába állni, pénzre váltani végre az áttanult évek alatt magunkba szívottakat, egy cél lebeg a szemünk előtt: állást kell szereznünk. Ráadásul álmaink állását keressük – legalábbis az én korosztályom, mára ez már változott –, amivel elkezdhetjük egekbe szökő karrierünket építeni. Annyira koncentrálunk a jó pozícióra, a jó munkakörülményekre, és hát nyilván a megfelelő, magas jövedelem megszerzésére, hogy közben sokszor elveszítjük szemünk elől „önmagunkat”.

-

Az én történelmi áttekintésem a rendszerváltásig tud visszanyúlni, erről van információm, megbízható forrásokból. Nagyon egyszerű helyzete volt annak a korosztálynak, aki ekkoriban került ki az iskolapadokból, hiszen a gyors piacgazdaságba áramlottak be a nemzetközi cégek, és egy-egy jó interjútechnikával könnyen be lehetett kerülni a legjobb cégekhez is. Ha valaki most ebben bízik, az gyorsan fel fog ébredni, garantálom!

Az elmúlt 20 évben pszichológiai rendszerek tömkelege jött be kicsiny hazánkba is. Ezek közül nem egy már tesztek nélkül is tökéletesen fel tudja fedni a jelentkezők személyiségét. Az álarccal nyomulás ideje lejárt – a hr-szakma ennél már rafináltabb, felkészültebb, és ez csak egyre „rosszabb” lesz! A könyvekből megtanulható felkészülési „klisék” megbuknak a jó cégeknél. Kiemelt jelentősége van annak, hogy már a leendő pozíció megcélzása, egyetlen pályázat beadása előtt kíméletlenül kerüljünk tisztába önmagunkkal. Azonosítsuk be embertípusunkat, motivációnkat, és ebből kiindulva határozzuk meg reális céljainkat!

 

Generációk küzdelme

Nagy küzdelemre készüljenek fel! Harmincnégy évesen elmondhatom, hogy az én korosztályom – akinek a helyére, pótlására, követésére jönnek majd – nem adja könnyen a sikert. No nem azért, mert oly nehezen szereztük azt.

-
A mi időnkben még igen könnyen meg lehetett téveszteni a hr-eseket. Már akkor online, külföldi sajtóanyagokból könnyen begyűjtöttük az állás megszerzéséhez szükséges színészi kellékeket. Nem igazán érdekelt senkit, hogy alkalmasak vagyunk-e az adott gazdasági szektorban megtapadni. Olyan előnyökkel rendelkeztünk az előttünk lévő korosztályokhoz képest – nyelvtudás, számítógépes ismeretek stb. –, hogy pillanatok alatt előre tudtunk lépdelni. És persze, ha felajánlottak egy vezetői pozíciót, dupla pénzért, akkor elfogadtuk azt. Miért ne tettük volna? Ma már nem ilyen egyszerű a helyzet! Ráadásul ezt a „kényelemben” felnőtt generációt kell meggyőzni az alkalmasságukról.

 

Siker, kudarc?

Nézzenek szét Magyarországon, milyen folyamatokat, „üzleti tragédiákat” hozott magával a 2008 óta tartó gazdasági válság. Hány „nagy ember” bukott meg cégvezetői, menedzseri pozíciókban. Biztos nem szimpatikus a hozzáállásom, de én úgy vagyok vele, hogy aki egy ilyen helyzetben nem találja a megoldást, az soha nem is volt alkalmas vezetőnek. Aki ilyenkor összeomlik, aki ilyenkor nem tud váltani, azt nem is lett volna szabad vezetőnek kinevezni!

Egy válság valahol „az igazság pillanata”. Magyarországon nagyon jellemző, hogy cégen belül szeretjük az „emészthető” vezetőket. Akik jobban beállnak a sorba, mint mások. És nem igazán szeretjük azokat, akik kellemetlen kérdéseket tesznek fel, akiknek határozott véleményük van. Igen ám, csak a megváltozott gazdasági helyzetre az utóbbiak tudnak reagálni, míg az előbbiek összeomlanak! Önök ne essenek ebbe a csapdába!

Magyarországon az emberek közel 70 százaléka „emberközpontú” típus, ők alapvetően nem alkalmasak vezetőnek. Ez nem probléma, nincs ezzel gond, hiszen ez az arány társadalmi sajátosság. De az már nem olyan felemelő, hogy a cégvezetők, cégtulajdonosok szintén közel 70 százaléka is ebbe az embertípusba tartozik. Igen, sok cég tele volt – néhol még ma is tele van – alkalmatlan munkavállalókkal. Vagy jó munkavállalókkal, rossz pozíciókban.

Tudomásul kell venni, hogy embertípusunkból adódó lehetőségeink és korlátaink is vannak. Ha nem akarunk folyamatosan pofonokat kapni egy állandó stressztől pezsgő munkahelyen, akkor ismerjük meg magunkat, mielőtt állást keresünk/vállalunk. Két út kínálkozik a leendő munkavállaló előtt. Vagy rövid távon gondolkodva, megszerzi magának a legjobb kondíciókkal rendelkező állást – még ha tudja, az nem is neki való hosszú távon. Vagy az önismeretet első perctől kezdve alkalmazva, rögtön kijelöli önmaga számára a „békés”, biztos, saját embertípusához igazodó karriert. Mindkettő elfogadható, csak tudják, mit csinálnak!

 

Ki vagyok én?

Az embertípusok beazonosítására rengeteg teszt létezik, némelyik ingyenesen letölthető online formában is. Én szervezetfejlesztőként – ráadásul sales fókuszú emberként – az egyszerűbb megoldások híve vagyok.

Tudták, hogy a következő pár kérdés megválaszolása esetén egy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező tanácsadó az elsődleges embertípust szinte hibátlanul, a másodlagosat pedig igen nagy valószínűséggel meg tudja állapítani?

Milyen alapelvek figyelembevételével öltözködik? Szereti a márkás ruhákat, mert státuszt mutathat általuk, vagy azért, mert minőséget feltételez a márkajelzés mögött? Vagy egyáltalán nem érdekli mindez?

Milyen alapelvek figyelembevételével vásárol mobiltelefont, autót (a rendelkezésre álló anyagi kereteken túlmenően)? Fontos a készülék, jármű tudása? Ismerősöktől szerzi be az információt? Online olvas utána? Szereti megmutatni a tárgyak által, hogy Önnek van pénze?

Hogyan tölti el leginkább szabadidejét? Nagy társasággal, bulizva? Elvonultan a nagyvilágtól, filmet nézve, csendesen? Sportol, és célokat tűz ki maga elé közben? Speciális hobbija van, amivel elbütyköl akár napokig is?

Ezekből az ártatlan kérdésekből akár teljes személyiséglevezetést is lehet művelni! Tehát csak óvatosan a válaszokkal! Ha manapság akarnak felkészülni egy sikeres interjúra, akkor profibbnak kell lenniük, mint mi voltunk egykor.

E cél mentén halad az itbridge hónapról hónapra, embertípusról embertípusra. A következő számban az uralkodó és az emberközpontú embertípusokat azonosítjuk be.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...