Be kell látni, hogy az egyetemeken csak elméleti tudást lehet összeszedni, igaz, azt jól beleverik a diákok fejébe. Ezzel azonban önmagában nem lehet a piacot meghódítani. Mivel a gyakorlati tudás hiánya általános, a cégek gondoskodnak a pótlásáról.

Az it-jellegű felsőoktatási intézmények masszív elméleti tudást adnak a programozási nyelvek, algoritmusok, adatszerkezetek, matematikai alapok, a számítástudomány stb. témakörében. Ám mit ér mindez, ha a legtöbb helyen a fejlesztési módszertanokat, valamint a technológiai trendeket nem követik megfelelően! Egy egyetemről, főiskoláról kikerült hallgató csak akkor van tisztában a kurrens informatikai módszerekkel és technológiákkal, ha már az iskolapadban ülve folyamatosan képzi magát.

Néhány példán keresztül bemutatjuk, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a pályakezdőknek a való világban. Akad köztük nagy és kisebb, magyar és multi, informatikai és nem informatikai vállalat, és még egy egyetem is.

 

Kőkemény munka

A világ legnagyobb erp-szállítójaként számon tartott SAP budapesti fejlesztési központja, az SAP Labs azt várja az ifjú szoftverfejlesztőktől, hogy megfelelő analitikai képességekkel és jó programozási ismeretekkel rendelkezzenek. Ez utóbbi meglétét a felvételi során tesztekkel ellenőrzik is – hangsúlyozza Dudits Ádám ügyvezető igazgató. A hallgatók egyébként már másod-harmadéves korukban kapcsolatba kerülhetnek az SAP-val a cég egyetemekkel közösen szervezett tanfolyamain. A legjobbakat az SAP fel is veszi – szerényebb képességűek ne is reménykedjenek –, s fél-egy év alatt teljes értékű, piacképes fejlesztőt farag belőlük.

-

A friss munkaerő munkára ösztökélésére az SAP-ban sincs szükség. A kezdők ugyanis jól tudják, hogy csak akkor tudnak meggyökerezni, ha kőkeményen dolgoznak. Már az egyetemen beleverik a diákok fejébe, hogy az SAP nem az a lábrázós munkahely. Ha egy projektben húzni kell, hát húzni kell, ameddig az be nem fejeződik. S mit tesz ilyenkor a lelkes fejlesztő? Beviszi a hálózsákját a munkahelyére.

 

Személyes készségek

A komplex informatikai és üzleti megoldásokat szállító Atigris Informatika Zrt.-nél alapkövetelmény a friss diplomás munkaerővel szemben, hogy legyen tisztában az informatika és a programozás alapjaival. Ide kell érteni az operációs rendszereket, a számítógép-architektúrákat, az algoritmusokat, az adatszerkezeteket, a programozási nyelveket, az objektumorientált szemléletmódot és az alapvető technológiai tudást – magyarázza Pócza Krisztián fejlesztési igazgató. A „jó, ha van” kategóriába tartozik a magasabb szintű technológiai tudás, a csapatmunka ismerete és az úgynevezett soft skillek (személyes készségek) megléte. Az alaptudást általában mindenki fejébe beletöltik, de ahhoz, hogy fel is vegyék, magasabb szintű technológiai tudásra is szüksége van. A többi tudás később megszerezhető a cégnél.

A teljesítményre nem kell noszogatni a volt diákokat, ugyanis a többi, tapasztaltabb fejlesztő munkamódszerét, teljesítményét látva fel szokták venni a ritmust. Persze, türelemmel kell lenni irántuk, és kapnak segítséget is.

 

Ki kell ábrándítani

Gaál Bence, a főként egészségügyi gazdálkodási rendszereket fejlesztő Computrend fejlesztési igazgatója szerint sem az életre készítik fel az egyetemistákat. A piaci tudást a cégnek kell pótolnia, ami azért nem akkora tragédia. A tanácsadói munkakör követelményeinek tapasztaltabb álláskeresők sem tudtak eleget tenni. Ezért vezettek be inkább műegyetemistákat a cég vállalatirányítási rendszerének rejtelmeibe. Ha fogékony a diák, akkor néhány hónap alatt az alapoktól a telefonos tanácsadáson át akár a projektvezetésig is eljuthat. Az sem árt, ha oktatást szervez, specifikálja a fejlesztést, a kész terméket pedig teszteli.

-

Az új munkaerők önjáróak, ami alapjában jó. Viszont ritkán kérdeznek s rendszerint meg vannak arról győződve, hogy amit csinálnak, az jó. Ebből a hitből, sajnos, néha ki kell ábrándítani őket, mert sok utánuk a hibajavítás. Harag azért nincs, a hibákat megbeszélik és kijavítják, hiszen csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Ebből tanul az érintett, s legközelebb már nem téved.

 

Egy bolognai rendel!

Ám mit érnek az elvárások, ha nehezen lehet teljesíteni őket – sóhajt fel Máthé János, az it-rendszerek üzemeltetéstámogatásához szoftvereket fejlesztő Netvisor Zrt. vezérigazgatója. Szerinte az ict-piacnak – így cégének is – az innovatív fejlesztések kivitelezéséhez mesterképzésű végzősökre lenne szüksége, ám ez csak nehezen teljesíthető.

A gondok a bolognai oktatási rendszerre vezethetők vissza. Az alap-, a mester- és a PhD-képzés alkotta hármasban ugyanis az alapképzésen túleső hallgatóknak már nemigen akaródzik feljebb lépni, mivel a nagy szakemberhiányban már az első három év után elkelnek. Ők ugyan alkalmasak egyszerűbb, például üzemeltetési jellegű informatikai feladatokra, de innovációsokra már nemigen. Holott ez létfontosságú az infokommunikációban.

 

Emberi tulajdonságok

Az alkalmazásfejlesztéssel és rendszerintegrációval foglalkozó Clearvision a szakmai tulajdonságok mellett az emberi jellemzőket is mérlegeli a friss diplomások felvételekor. A legfontosabb az, hogy milyen értékrendet képviselnek, s ez határozza meg az értékelési szempontrendszer sorrendjét is – szögezi le Horváth Gábor üzletfejlesztési igazgató. Először: a jelentkező ne csak köszönő viszonyban legyen a munkával, hanem szeresse is. Másodszor: illeszkedjen be a csapatba. S csak a harmadik helyen áll a szakmai felkészültség – ugyanis ha jó az anyag, abból csak jó jöhet ki.

A frissen végzettek között két embertípus jól elkülöníthető. Az egyik a megszállott. Neki eleme a csapatmunka, s naponta addig dolgozik, ameddig szükséges, vagy ki nem dől. A másik bemegy reggel nyolcra és délután ötkor eldobja a klaviatúrát, igaz, profi módon, lelkiismeretesen dolgozik ez idő alatt. Számára a munka csupán pénzkereset, nem életforma. Értékelendő, ha egy fiatal képes a munkát a helyén kezelni, és kellő időt hagyni saját életére. Számos vezető több évtizedes megfeszített munka és néhány infarktus után sem tudta ezt felismerni.

 

Hibaelhárítási érzék

Az elsőként megkérdezett nem it-cég, a Dél-magyarországi Áramszolgáltató (Démász) az úgynevezett Fiatal tehetség programban várja a pályakezdőket az informatikai területre – magyarázza Móczár Zoltán, az informatikai központ vezetője. Az energiaszolgáltató cég értelemszerűen nem vár hosszú gyakorlatot a jelentkezőktől sem a fejlesztési, sem az üzemeltetési területen. A leendő fejlesztők mutassanak elméleti készséget a meghatározott fejlesztési irányba, a leendő üzemeltetőktől pedig műszaki indíttatású ambíciót, hibaelhárítás iránti érzéket várnak. Ezeken túlmenően az újonc legyen empatikus, azaz érezze át az ügyfél problémáját, valamint rendelkezzék jó kommunikációs képességgel.

A felvett pályakezdők a Démásznál is maximálisan megfelelnek az elvárásoknak. Egyrészt azért, mert az előválogatáson már csak a legjobbak mennek túl, másrészt van miből válogatni – Dél-Magyarországon túlkínálat van informatikusokból. Persze, a magukkal hozott tudás itt sem elegendő; ám ha látják a fiatalokban a hajlandóságot és a küzdőszellemet, a cég is hajlandó kompromisszumra.

 

Kódolás és támogatás

Szintén nem it-jellegű vállalat a logisztika területén működő DPD Hungária Kft. A csomagküldő cégnek főként fejlesztéssel foglalkozó friss diplomások dolgoznak. Igaz, ezt nem alkalmazottként teszik, hanem a DPD informatikai rendszerét üzemeltető E-Radius Kft.-n keresztül.

Kovács Kornél ügyvezető szerint speciális intranetes alkalmazásokat (alvállalkozói elszámolás, csomagfelvétel kezelése, ügyfélportál stb.) fejlesztenek a DPD-nek. Ehhez követelményként elég a jó programozói alap és a logikus gondolkodás, amire aztán ráteszik a speciális tudást. Szoftvertervezést viszont nem várnak tőlük, ezt az „idősebb” kollégák végzik.

Fontos a beszédkészség is, mivel a kódolás mellett támogatóként is fel kell lépniük a DPD ügyfeleinél. Kár, hogy nehéz olyan pályakezdőt találni, akiben ez a készség és a jó programozói képesség egyaránt megvan.

A pályakezdők általában megfelelnek az elvárásoknak, gondok azonban lehetnek – például nem tudnak beilleszkedni a csapatba vagy egyszerűen fogják magukat és továbbállnak. Kishitűekkel is találkoznak, ám ők általában „magukhoz térnek”. Volt rá példa, hogy egy magát alulértékelő pályakezdő később annyira ráérzett a lényegre, hogy külföldi projekthez küldték, s az ügyféloktatásban is részt vett.

 

Belülről válogatnak

Megbízhatóságot, munkabírást, csapatszellemet vár el az ELTE informatikai részlege a felvett diákoktól. Ritter Dávid it-igazgató szerint az intézmény – értehető módon – előnyben van a piaci cégekkel szemben. Belülről, az informatika szakos diákok közül tud válogatni. Munkát lehet vállalni az ügyfélszolgálatnál, s mivel csak minimális szaktudás kell hozzá, diákmunkaként is végezhető. A kezdők mellett tapasztaltabb munkatársak ülnek, s hamar kiderül, ki alkalmas. Az it‑igazgatóságon egyébként több olyan munkatárs található, aki operátorként kezdte, s a diploma megszerzése után képezték ki őt rendszermérnökké, rendszergazdává. Mintegy kétharmaduk belső nevelés, az utcáról viszonylag kevesen kerülnek be az intézménybe.

 

Záró gondolat

A fentiek alapján nemigen állíthatjuk, hogy az élet nem habos torta a pályakezdő informatikusok számára. Kapkodnak utánuk, megbecsülik őket – a következő oldalakon kiderül, mennyire –, cserében pedig mi az a kis tíz-tizenkétórázás, hosszú hétvégévé zsugorodó nyaralás?

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...