Könnyű mondani, hogy a hallgató már csak a saját érdekében is törekedjen a minél jobb tanulmányi eredményre. De vajon a tanintézmények és a sokat szapult rendszer ténylegesen támogatja-e őket ebben? Meglepő eredményeket kaptunk.

Még mielőtt belecsapnánk a lecsóba, arra kérem a kedves érintetteket: nyújtsa fel a kezét az, aki találkozott már olyan szakemberrel, aki korosztályabeli, mégis használható információkkal tudta felvértezni az eredményes tanulás sikerreceptjéért kiáltó diákot. Ugye kevesen jelentkeztetek? S tudjátok, hogy miért? Nos, egyesek szerint a válasz az eleve meglévő generációs szakadékban keresendő. Ugyanis a hallgató érdemi tanácsot általában a meglettebb szakemberektől hajlandó elfogadni, ugyanakkor mivel az X-generációs „tanítómester” példázata – a hasznos közhelyektől eltekintve – feltehetően összeegyeztethetetlen lesz az Y-generációs hallgató értékrendjével, a diák bősz fogadkozás és hajbókolás mellett küldi el magában a búsba a megmondóembert.

Megoldás? Tán kérjünk tanácsot a korosztálybeliektől, vagy legalábbis valaki olyantól, aki megérti generációs problémáink rákfenéjét? Valójában tökmindegy. Nem létezik tuti sikerrecept, hiszen a remélt sikerhez szükséges képességek eleve belénk vannak kódolva. A nagybetűs életre való felkészülésünk szocializációs fázisain múlik, hogy saját magunk, szüleink vagy oktatóink képesek lesznek-e belőlünk kihozni az X-faktort.

 

A siker záloga

Még mielőtt a siker receptjét kutatva elkezdtünk volna az überintelligens megmondóembereknél kilincselni, inkább utánajártunk annak, hogy a felsőoktatásban tanulók saját maguk hogyan gondolkodnak erről az egészről. A Debreceni Egyetem szorgos diákjaitól találtunk is egy meglepően jó tanulmányt, amely megállapítja: általában elmondható, hogy az egyetemi eredményességet szignifikánsan befolyásolja a szülők végzettsége, a hallgató neme, értelmi intelligenciája, intro- vagy extrovertáltsága, gondolkodó vagy észlelő személyiségstílusa, valamint a minták egy részénél érzelmi intelligenciája és észlelő vagy ítélkező személyiségstílusa. Mivel ezek nem mindegyike függ a felsőoktatás hatásától, a diákok arra a megállapításra jutottak, hogy tulajdonképpen bizonyítékot találtak a felsőoktatás szűrő funkciójának jelenlétére.

 

Mégis van sikerrecept?

– Ha a rendszer is sikeres – de legalábbis működőképes

– Ha a tanárképzés is sikeres

– Ha nem ütköznek a diákok és az intézmény érdekei

– Ha mindezek birtokában kellőképpen motiválttá válnak a hallgatók

 

„Háborgó mélység”

Aki egy picit is tud olvasni a sorok között, az láthatja: a hallgatók némi szofisztikáltság mellett adják tudtunkra, hogy – közhellyel élve – a fejétől bűzlik a hal. S valóban: hiába kérdezgettük – mert vettük a fáradságot – a diákokat, ahelyett, hogy szubjektív sikerrecepteket gyűjtöttünk volna, szinte kivétel nélkül a rendszer ellen lázadó hozzászólásokkal találkoztunk.

„Hogyan legyek eredményes, ha egy eredménytelen rendszerben tanulok?!” „Sikerrecept? Először talán teremtsék meg az eredményességemhez szükséges környezetet!” „Hogyan legyek sikeres, amikor a szőnyeg alatt bebújtatott tandíj terhével küzdök?” „Külföldön szeretnék sikeressé válni, de hogyan valósítsam meg, mikor röghöz köt az állam?!

A konklúzió tehát az, hogy először az oktatásban kell rendet tenni, s egyáltalán nem mindegy, hogyan. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis az „okosok” nemigen veszik figyelembe, hogy a diák mit szeretne. Márpedig mi lehetne jobb motiváció a számukra annál, hogy érzik, valóban törődnek velük?

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...