Hisz a magyarok tehetségében a CEU Business School amerikai dékánja, de hiányolja honfitársainkból a vállalkozó szellemet. Szerinte a műszaki értelmiségnek is rendelkeznie kell üzleti ismeretekkel, és a felsőoktatási rendszernek képesnek kellene lennie az ilyen jellegű tudás átadására.

-
Mel Horwitch, a CEU Business School dékánja
– Mennyire ágyazódik be a CEU Business School a magyar felsőoktatásba?

– Egyszerre vagyunk magyar és nemzetközi oktatási intézmény. Budapesten és New York államban egyaránt be vagyunk jegyezve, vagyis két helyen kell akkreditációt szereznünk. Két világban élünk, és szerintem ez óriási előnyünk. Mindenképpen szerves, aktív része akarunk lenni Budapest és az ország szellemi, oktatási és üzleti életének. Már most is szorosan együttműködünk fővárosi és vidéki egyetemekkel, intézményekkel, de ezt az együttműködést tovább akarjuk mélyíteni. Szeretnénk, ha Budapest az üzleti innováció egyik európai központja lenne, ezért egész tevékenységünk arra irányul, hogy egymásra találjon a felsőoktatás és az üzleti világ, és így hozzájárulhassunk mindkettő fejlődéséhez. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy részei vagyunk egy gyorsan változó globális oktatási rendszernek, ahol arra törekszünk, hogy a legjobbak közé kerüljünk.

 

– Ön a világ számos pontján tanított. Tapasztalatai szerint mi kell egy hatékony felsőoktatási rendszer működtetéséhez: sok pénz, világos stratégia vagy valami más?

– Persze mindegyikre! De az érdemi válasz: a kis országok előnye, hogy könnyen tudnak egy-egy területre összpontosítani és ott sikeres szereplővé válni. Szingapúr, Izrael, Észtország, Tajvan – mind nagyon sikeres, viszonylag kicsi állam. Magyarországnak is ki kellene találnia, hogy mit tud nagyon jól csinálni. Más szóval: szükség lenne egy országstratégiára.

Ezután pedig a megvalósítására kellene összpontosítani az erőforrásait, elsősorban a tehetséges, képzett munkaerőt. Egy éve élek Magyarországon, és ez idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy itt nagyon sok tehetséges ember él, de ezt a tehetséget fel kell szabadítani, hogy elősegíthesse a gazdaság növekedését. Ebben van kulcsszerepe az oktatásnak, különösen a felsőoktatásnak és legfőképpen az üzleti-menedzsment iskoláknak. A tehetséget képezni kell, ebbe beruházni, aminek az egyetemek, üzleti iskolák a terepei, amelyek a versenyszférával együttműködve beindítják és mozgásban tartják az innovációt.

 

– Tapasztalatai szerint mennyire jó a magyarok üzleti érzéke, mennyire van meg bennük a vállalkozó szellem?

– Valahogy ez a sokféle tehetség alacsony arányban hasznosul, nem sikerül üzleti sikerre lefordítani. Az alapkutatásokból, az innovációkból nem születik annyi sikeres cég, amennyi születhetne és amennyire a magyar gazdaságnak szüksége lenne.

Rendkívül fontosnak tartom, hogy a felsőoktatási intézmények – köztük a műszaki egyetemek és az üzleti iskolák is! – erősítsék a vállalkozói szellemet a hallgatókban, ösztönözzék az üzleti próbálkozásokat, és biztosítsák az ehhez szükséges tudást is. Az üzleti sikerhez ma már nem elég egyetlen jó ötlet. A sikeres üzletembernek értenie kell a vállalatszervezéshez, a pénzügyekhez, a vezetéselmélethez, a marketinghez, az értékesítéshez. Képesnek kell lennie nemzetközi szinten gondolkodni, hiszen szüksége lehet külföldi partnerekre is.

Mindezt meg lehet tanulni a gyakorlatban, hosszú idő alatt és fájdalmas kudarcok árán – vagy meg lehet tanulni egy üzleti iskolában. A CEU Business School egyik célja pontosan az, hogy hozzájáruljon egy olyan környezet kialakításához Budapesten és Magyarországon, ahol a jó tudósokból és mérnökökből sikeres vállalkozók és üzletemberek lehetnek, akik innovatív termékekkel lépnek a piacokra, akiknek munkája nyomán bővül a gazdaság, és fejlődik az ország. Ennek érdekében hoztuk létre nemrégiben az Innovációs és Vállalkozásfejlesztési Intézetet.

 

-
– De mi van azokkal a műszaki szakemberekkel, akik nem akarnak saját vállalkozást? Nekik is szükségük van üzleti ismeretekre?

– Sok, informatikusként, mérnökként végzett diák a karrierje során előbb-utóbb elszakad a műszaki munkától, és menedzser lesz egy kisebb-nagyobb cégnél. Tehát tudniuk kell, hogy miként irányítsanak egy üzletágat, hogyan építsenek fel egy szervezetet, hogyan vezessék a csapatukat. Persze legyenek először jó szakemberek, de aztán a tudásukat üzleti ismeretekkel is bővítsék. Szerintem óriási igény van az ilyen jellegű képzésekre Magyarországon; ezért is indítunk szeptemberben egy informatikai menedzsment MSc-programot, kimondottan üzleti vezetőnek készülő informatikusok számára.

 

– Az informatikusok így megtanulnak az üzlet nyelvén beszélni. De mennyire fontos, hogy az üzlet is megtanulja az informatika nyelvét?

– Rendkívül fontos, hogy lássák, mi mindenre képes az informatika a modern vállalatban. Egy üzleti iskolában persze nem a bitekre és bájtokra kell fókuszálni, hanem az informatika stratégiai, szervezeti, piaci hatásaira: hogyan lehet a segítségével gyorsabbá, hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt. Ez már csak azért is lényeges, mert az üzleti világ is átalakult az elmúlt néhány évben, és jobban támaszkodik az informatikai technológiákra, mint valaha. Az ellátási lánc kezelése vagy a vevői kapcsolattartás egyre nagyobb arányban zajlik az interneten. Egyre több a virtuális szervezet, ahol az együttműködő csapatok tagjai akár nem is egy országban vagy kontinensen dolgoznak.

Az informatikára nyitott üzleti vezetők talán jobban át is látják a „nagy képet”, mint maguk az informatikusok. Utóbbiak hajlamosak egy-egy szűkebb területre koncentrálni, és így nem érzékelik a nagyobb trendeket, a szélesebb összefüggéseket. Korántsem véletlen, hogy szerte a világban egyre több az olyan CIO, aki nem informatikusnak tanult; de még informatikai világcégeket is vezetnek más iparágakból jött menedzserek.

 

– Ön szerint mire kell törekednie a felsőoktatásnak: minél több ember kezébe diplomát adni, vagy inkább keveseket nagyon magas szinten képezni?

– Szerintem a kettő nem zárja ki egymást, ha különbséget teszünk az alap- és mesterképzés között. Úgy vélem, mindenkinek joga van a megfelelő, minőségi alapképzésben való részvételre, de az alapképzés ne legyen erősen specializált, a szaktárgyak mellett más területekre is elkalandozhasson a diák. A mester- és magasabb képzésben (az üzleti iskolákban is) alaposan válogatni kell. Minőségi felsőbb szintű oktatást olyan viszonylag kisebb intézményekben érdemes folytatni, mint a CEU Business School. Magas színvonalon tanítani képes oktatókra van szükség, és olyan hallgatókra, akik eltökélten tanulni akarnak, komoly szándékaik vannak az adott szakterületen, és rendelkeznek az egyéb szükséges képességekkel is (tudnak jó esszét írni, hatásos előadást tartani, stb.). Hatványozottan igaz ez egy MBA-képzést adó üzleti iskolára is: nem lehet minden jelentkezőt felvenni, mert az villámgyorsan az oktatás minőségének rovására menne.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...