Világosan deklarálta a kormány a célját, miszerint erőteljesen csökkenteni kívánja a felsőoktatásban részesülő fiatalok számát és az oktatásra szánt pénzeket. A műszaki-informatikai képzések keretszámait ugyanakkor megemelték.

Úgy tűnik, a jelenlegi oktatáspolitika több „munkáskezet” kíván a nemzetgazdaság számára kitermelni, mert a 2011-es 53 500-as keretszámhoz képest 2012-ben 33 927 hallgató tanulmányait támogatja száz százalékban, 15 500 fő pedig részösztöndíjas lehet. A jogász- és közgazdászképzés keretszámait megnyirbálták ugyan, ellenben a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben megemelték az államilag támogatott helyek arányát. (Lásd a táblázatot.) Ez persze jó hír a mérnökképzésnek és a mérnökhiánnyal küszködő cégeknek is.

 

-
 

 

Munkaerőbányászok

Nem bízza a véletlenre, saját maga bányássza és neveli ki a jövő informatikusait a nagy tanácstalanság közepette az IT Services Hungary Kft. Pályázati támogatással 70 munkahelyet hoz létre Budapesten, tanszéket működtet Debrecenben, együttműködik az egyetemekkel, és támogatja a középiskolai szakképzést. „Úttörőt munkát végzünk, erősíteni kívánjuk az üzleti és az oktatási szektor kapcsolatát!” – fejtette ki Ilosvai Péter ügyvezető igazgató. A munkaerő-kinevelés ugyan egyre több cégre jellemző, de – mint mondják – ennek nem így kellene lennie.

„A munkahelyi képzések finanszírozása pályázati formában valósul meg. Nem látszik, hogy ez ténylegesen forráscsökkenést jelent-e és milyen mértékűt. Azt sem tudjuk, hogy magának a pályáztatási rendszernek mekkora költségnövelő hatása lesz” – magyarázza Bertalan Tamás, a felnőttképzéssel foglalkozó Observans Kft. ügyvezető igazgatója, a Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesületének elnöke.

 

Keretszámok újratervezve

Ha valóban aránytalanul oszlik meg a diplomás és a szakmunkás fiatalok száma, és ezt korrigálni kívánja a kormány, az bizonyos mértékig elfogadható. Ha viszont megnézzük a gazdasági és társadalmi szempontból sikeres nyugati típusú országokat, akkor jól látszik: egy nemzet felemelkedését jórészt az garantálja, sok pénzt pumpálnak az oktatásba, a felsőoktatásba. Mi most nem ezt az utat követjük.

„Bizonyos, általunk nem ismert elemzések állítólagosan azt mutatják, hogy nemzetgazdasági szempontok indokolják azt, hogy az adott korosztálynak csupán egy szűkebb része vegyen részt a felsőoktatásban. A diákok nagyobb részét így a termelő munkába, az anyagi javak előállításával foglalkozó szférába terelik” – erősíti meg Dr. Andrikné Prof. Dr. Hell Judit, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese.

Ha kevesebb fiatalt engednek bejutni az állami finanszírozású oktatásba, az a felfelé jutás, a mobilitás és az önmegvalósítás  szempontjából nem kedvező. Ha nyelvvizsgához vagy többnyire emelt szintű érettségihez kötik a felsőfokú tanulmányokat, ha számos képzési területen tandíjas lesz az oktatás, ha a nem kielégítő színvonalú középiskolai oktatás miatt magán-nyelvórákat kell fizetni méregdrágán, akkor a szegényebb családokból indulók kisebb arányban tudnak majd bejutni a felsőoktatási intézményekbe. Ez igazságtalan, és befagyasztja hátrányos helyzetüket.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...