Attól, mert vége lesz a sulinak, tanulni még ugyanúgy kell, sőt, új munkahely esetében egyenesen kötelező. Ráadásul az sem mindegy, hogyan zajlik egy újonnan érkező alkalmazott beillesztése és betanítása, hiszen nem kevés pénz és értékes idő forog kockán a projekt sikerességétől függően.

Mikor állásra vagy alkalmazottra vadászik az ember, tök egyszerű az alapszitu: a munkakereső és a munkáltató is dokumentációkból válogat. Mindenki referenciákat keres a másikról. A kiválasztás pedig könnyű feladat. Tényszerű adatok alapján el kell dönteni, hogy mi a legjobb a számunkra.

Ami viszont utána jön, nos, az már egyik fél számára sem sétagalopp. Az együttműködés sikerét tekintve nagyon sok múlik a kezdeti időszakon, jórészt ekkor dől el minden. Szituációtól függ, hogy éppen milyen alkalmazottra van szükség. Menedzsereket általában akkor keresnek, amikor valami nagy tré van és sürgősen kell egy szakavatott megoldóember. Mezei beosztottat akkor keres a cég, ha jól megy a szekér, s ki sem lát a megrendelésekből. De mindkét esetben szükség lesz betanulási, beilleszkedési időszakra, amely mindig elég bonyolult és összetett folyamat. Erről lesz most szó az alábbiakban.

 

-
 

 

Friss hús!

Gyakran botlok bele olyan céges sajtóközleményekbe, melyek egy épp aktuális karrierhírről tudósítanak. Ezek érdekessége, hogy szinte sosem lehet pontosan tudni, hogy a leigazolt szakember mikor kezdi meg ténylegesen a munkáját a cégnél. Ez főként a betanulási időszak számlájára írható. A folyamat gyakorta elmarad, vagy nem túl hosszú a tapasztalt szakik esetében, viszont mikor „friss hús” érkezik a céghez, a legnagyobb hiba, amit el lehet követni, az, ha a megfelelő betanítás, beillesztés elmarad. Mégis gyakorta megesik, hogy egy fejvadász megtalálja a makulátlan jelöltet a pozícióra, aki hatalmas elánnal neki is lát a munkának – majd néhány hónap múlva a felek elköszönnek egymástól. Mindenki rosszul jár, különösen a munkáltató, amely csak fecsérelte idejét és pénzét a kapcsolódó kiadásokra. Kritikus tehát, hogy az új jelölt beillesztése valóban alaposan átgondolt és megszervezett folyamat legyen.

Elsősorban tehát a munkáltatón múlik, mennyire lesz gyümölcsöző a kapcsolat, nem pedig az újonnan érkezőn. A problémák elkerülése végett azonban nem árt tisztázni már az állásinterjún néhány dolgot. Például azt, hogy pontosan mit várnak el a fiatal munkatárstól. Szintén hiba, ha csak úgy belecsapunk a lecsóba – amikor már nem vagyunk zöldfülűek –, s rögtön munkába fogunk. Ilyen nincs. Még a legnagyobb céges krízis közepette is kell legyen betanulási időszak, így biztosak lehettek benne, hogy ti sem maradtok ki a jóból.

 

Tanulhatsz tovább

Normális esetben tehát minden munkakör úgy működik, hogy van egy edukációs időszak. Nem kell tehát attól aggódni, hogy egyből valamilyen felelősségteljes dolgot terhelnek az emberre – vagy ha mégis, akkor nagyon rossz helyen járunk. Semmi mást nem szabad a kezdetekkor, ami nagyjából az első hónapot jelenti, mint nagyon figyelni és serényen jegyzetelni, legtöbbször mélyen megnyugtatni magunkat: egy darabig még biztosan nem fogunk csodákat tenni.

Munkakörfüggő, hogy kinél mennyire lesz hosszú ez a betanulási időszak. Általában elmondható, hogy legalább fél-egy évet el kell tölteni azzal, hogy megfelelően képben legyünk a vállalati szokásokkal, munkatársakkal, ügyfelekkel, feladatkörökkel kapcsolatban.

Utánajártunk, hogyan is zajlik pontosan ez a beilleszkedési kiskáté egy meghatározó iparági szereplőnél. Berzsenyi Márta, a Microsoft emberi erőforrásokkal foglalkozó szakembere kiemelte, mennyire fontos, hogy az új kolléga beilleszkedését felkészült és támogató csapat segítse. Még fontosabb a közvetlen vezető felelőssége és támogatása, melyhez remek keretet ad az érkezés előtt összeállított, az első 3 hónap főbb feladataira fókuszáló, úgynevezett Onboarding Plan. Hozzátette, minden új kollégát egy mentor segít mind szakmailag, mind kulturálisan a beilleszkedés során.

Vagyis a legjobb, ha eleinte automata üzemmódba kapcsolsz, s hagyod, hogy megmondják, mit csinálj, kivel köss ismeretséget, mivel nem valószínű, hogy eleinte túl nagy jártassággal rendelkezel a vállalat mindennapjaiban. Mindenről tudni kell, mindenről oktatást és dokumentációkat kell kapni. Jobb helyeken ehhez tehát kidolgozott betanulási tervet alkalmaznak, amely minden lényeges dolgot tartalmaz, amiről tudnunk kell a cégnél.

Megint csak rossz helyen jár az, akitől elvárják, találja ki magától, mit kell csinálnia. Ilyen, legalábbis eleinte, nincs; aranyszabály, hogy csak később szabad önállóan megoldandó feladatokkal terhelni az új alkalmazottat.

Új belépőként az a legfontosabb, hogy lehetőleg gyorsan minél nagyobb önbizalomra tegyünk szert, ezáltal magabiztosan végezzük el a ránk váró feladatokat. Ez kényes dolog, mert ha az emberen rajta ragad valami kellemetlen feladat, az általában nem használ az önbizalmának.

A munkáltató és munkavállaló részéről is nagyon érdekes a helyzet. Elméletileg ugyanis csak olyan feladatokat szabad kiosztani, illetve elvállalni – már ha válogathatunk –, amely az önbizalmunkat építi. Ideális esetben a betanulási időszaknak azt a célt kell szolgálnia ugyanis, hogy minél gyorsabban megtanuljunk önállóan cselekedni, s önállóan – lehetőleg jó – döntéseket hozni. A későbbi sikeres együttműködés tekintetében ezen nagyon sok múlik.

 

Emberekből áll a cég

Ne feledjük azonban, hogy a vállalatba való megfelelő beilleszkedésnek nem csak a betanulás a fontos része – igaz, az egyik legfontosabb. Berzsenyi Márta hangsúlyozta, hogy nagyon sok múlik az emberi kapcsolatokon is.

Meg kell ismernünk a cég kulturális sajátosságait és értékeit, munkatársainkat, vezetőinket. Adjuk meg mindenkinek a kellő tiszteletet. Lehet, hogy mások a mienktől totál eltérő módszerekkel dolgoznak, de nem biztos, hogy az bármiben is rosszabb a mienknél. Ugyanakkor ne becsüljük le magunkat, és a tiszteletet másoktól is várjuk el. Még zöldfülűségünk ellenére előfordulhat, hogy a mi képzettségünk a korszerűbb.

Sokszor múlik azon az új kolléga jövője, milyen kapcsolatokat ápol munkatársaival. Ez már más, de nem kevésbé összetett téma. A fiatal menedzserek paradox helyzetét taglalja, amellyel szintén foglalkozunk majd ebben a rovatban.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...