Van, aki inkább a mellékhelyiségben tartaná, de a magyar fiatalok többsége szerint értékes dokumentum a diploma. Valljuk be, kell a boldoguláshoz, bár egyesek szerint leginkább csak orientál.

Régóta agyalnak diákok, tanárok és munkáltatók azon, hogy mire jó a diploma. Egyáltalán kell-e, s ha igen, ér-e annyit, hogy kötelező belépő legyen legalábbis az első munkahelyre. A vitakör néha szociológusokkal, piackutatókkal bővül, akik csak úgy ontják magukból az okos megállapításokat.

Egy Ipsos-felmérés szerint például a 15–25 éves magyar fiatalok döntő hányada a magyar felsőoktatásban szerzett diplomát – teljes mértékben vagy némi fenntartással – egyenértékűnek tartja a nagy nyugati egyetemeken szerzett végzettséggel. A kételkedők sincsenek kevesen, de kisebbségben vannak. Ugyanakkor a fiataloknak mindössze ötöde vélekedik úgy, hogy a magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: negyedük szerint „csak” gondolkodásra tanít a felsőoktatás. További negyedük szerint jó alapot biztosít a munka világához, de azért nem árt tovább teperni az érvényesüléshez.

A fiatalok hatoda-hetede viszont nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik „papír” nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége – négytizede – pedig úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak gondolkodni tanít.

 

-
 

 

Másik felmérés

Az elismert piackutatók mellett azért akadnak egyetemi szakmai körök is, akiket nem hagy nyugodni a kérdés, s időnként megpiszkálják a témát. Ez történt a Debreceni Egyetem Informatikai Karán (DE IK) nemrégiben megrendezett Informatikai Szakmai Napokon is. Itt az informatikushallgatók, oktatók és a szakma összekötőjeként tevékenykedő ONIK Egyesület azt kutatta, hogy diplomával vagy nélküle keressenek állást az informatikushallgatók. A téma aktualitását mi sem mutatta jobban, hogy nem sokkal a rendezvény előtt parázs vita alakult ki az egyik DE IK-s hallgatói Facebook-csoportban – mondja Megyesi Emil Szilárd, az ONIK elnöke.

Általánosságban két szélsőség merült fel: a hallgatók vagy csak nyűgnek gondolják a magyar informatikai oktatást, vagy elengedhetetlennek a diplomát. Amikor aztán az egyesület országos, több mint 600 választ eredményező kérdőívvel járt utána a valóságnak, nem a fenti két szélsőség igazolódott be. Egyfajta kettősség azért kibukott, mégpedig a DE IK és az ELTE IK között. Míg ugyanis az ELTE IK-s kitöltők 90 százaléka szerint a cégek ajánlják a tanulmányok befejezését és segítenek is ebben, addig a DE IK-s válaszadók 60 százalékának az a tapasztalata, hogy kötelező a diploma.

S ezt csak helyeselni tudja a DE vezérkara és oktatói gárdája is. Ugyanis szerintük egy diploma megszerzésének értéke van. Mivel a jövő állandóan változik, nem tudhatjuk, hogy mit hoz. Ha egy cég elő fogja írni a diploma meglétét, akkor már azzal elesünk a munkalehetőségtől, hogy nem végeztük el az egyetemet. Nagy probléma ugyanakkor Juhász István, az ONIK Egyesület szakmai elnökhelyettese és a DE IK oktatója szerint, hogy az ipari szereplők még nem helyezték el a BSc, MSc, PhD értékét a piacon. Lehet, hogy azért, mert a BSc túl jó?

Ízelítő a hallgatói válaszokból

„… A legtöbb cég nem diplomás embert keres, hanem olyat, aki ért ahhoz, amit csinálni kell. Az más kérdés, hogy rövid távon jó lehet egy fejlesztő, de hosszú távon a diploma hiányában nem fog tudni ellátni bizonyos feladatokat. Vagy ha igen, akkor nehezebben, mint diplomával rendelkező társa”.

„A szabványoknak megfelelni kívánó cégeknél a szabvány követeli meg az ismereteket igazoló papírt. Egyéb esetekben a szakmai tapasztalat és referencia az előny.”

„Egy diploma csak előképzésnek felel meg, mert az egyetemen a kevésbé fontos dolgokról több ideig kell tanulni. A fontosabb dolgokról pedig alig esik szó. S ha szó esik, akkor is a munkahelyen tanítanak meg arra, amit végezni kell.”

„Diploma nélkül csak kivételes esetben tud elhelyezkedni az ember normális helyen. Ilyen eset a rendkívül jó nyelvtudás vagy egy szakterület alapos ismerete. Ezenfelül pedig nagy intelligencia, gyors gondolkozás és tanulás.”

„Ha van diplomád, könnyebben kapsz lehetőséget, hogy bizonyítsd tudásod. Ha nincs diploma, nehezebb lehetőséghez jutni, ahol tudnád bizonyítani a tudásod.”

„A munkáltatók olyat kérnek, amit az egyetemen tanulni kéne, de ott mást tanítanak, és megnehezítik az igazi képességek megszerzését…”

„Az ELTE a diploma megszerzését nem könnyíti meg. Számos olyan tantárgy van a tantervi hálóban, amelyeknek szakmai szempontból minimális a jelentősége. Ezért a munkáltatókat jellemzően nem a diploma megléte érdekeli, hanem az álláskereső felkészültsége. Ennek a diploma inkább jele, mint mércéje.”

Diploma és Forma–1

Szerkesztőségünk mini közvélemény-kutatásából is ambivalens kép bontakozik ki. Varga Csaba (BME) szerint munkaadója válogatja, hogy feltétel-e nála a diploma, de könnyebb a helyzete annak, akinek van. A diploma leginkább azért fontos, mert olyan gondolkodásmódot ad, amit másképp nem lehet megszerezni. „Van olyan kollégám, aki érettségi után egyből dolgozni kezdett, soha nem járt egyetemre. Látszik rajta, hogy nem látja át úgy a rendszert, mint akik egyetemre jártak, és ez meglátszik a kódon is, amit ír” – mondja.

S hogy mennyit számít, hányas a diploma? Szerinte nem túl sokat. Legfeljebb az első 1-2 munkaadónak lehet fontos valamennyire. Ekkor még a diploma szinte az egyetlen dolog, amiből következtetni lehet az illető képességeire. Később már sokkal fontosabb lesz a munkatapasztalat, mivel így már tényleg megmutatkozik, hogy valójában mit tudunk. Egy kicsit olyan ez, mint a szezon eleje a Forma–1-ben. Az év eleji tesztekből lehet következtetni az erőviszonyokra, de csak az első versenyen derül ki, hogy melyik csapat milyen erős.

Munkáltatók a diplomáról

Néhány idézet az ONIK-felmérésből:

„…Jó ha van, mint sok minden más. A felvételin azonban csakis a tudás az érdekes, a hajlandóság a tanulásra, megértésre, együttműködésre…”

„…Az egyetemet nem végzett hallgatók sokszor alázatosabbak, hajlandóak közepes bérrel kezdeni és nem félnek keményen bizonyítani. Nem várják el egyből a nagy pénzt a papírjukra, szinte alanyi jogon. Gyakorlati tapasztalatban viszont alul maradnak azokkal szemben, akik vagy félbehagyták az egyetemet vagy az egyetem helyett kezdték el magukat képezni. Vagy rögtön beleugrottak a mély vízbe, és a pofonokból tanultak, ide-oda váltva a munkahelyeket…”

Nem nézik (?)

Bayrak Yusuf (BME) szerint a diploma igazolás arról, hogy megfelelő tudással rendelkezünk egy adott munkakör betöltéséhez. Megbízhatnak bennünk a munkaadóink, hogy egy feladatot hibátlanul el tudunk végezni. A diploma tehát azt jelzi, hogy a gépezet megbízható fogaskerekeként tudunk működni, stabilan, folyamatosan. Ha viszont valaki kicsivel többre vágyik, akkor szembe kell menni a törvényekkel. Inkább arra kell koncentrálni, amiben perspektívát lát, el kell szakadni az egyetemen oktatott szürke, sablonos anyagoktól. Embertípustól függ, hogy ki az, aki fogaskerék lesz, és ki az, akiből főnök válik, gyengébb egyetemi teljesítménye ellenére.

Papp Dénes (BME) abban a tudatban vágott neki az egyetemnek, hogy a diplomájával értékesebb munkaerő lesz, mint azok, akik diploma nélkül jelentkeznek szoftverfejlesztői vagy bármilyen it-állásra. Véleménye harmadévben változott meg, amikor elkezdett tájékozódni a cégekről. Kiderült, hogy az esetek 90 százalékában nem nézik a diplomát, de még a nyelvvizsgát se, ehelyett a cégek saját próbáit kell kiállni. Ha ott megfelel valaki, onnantól nem érdekli a céget a papír, csak a logika, a problémamegoldó képesség, hozzáállás, motiváció, alkalmazkodóképesség. És persze a minél nagyobb tudás. Ez pedig a cégre szabott teszteken jobban kiderül, mint egy általános diplomából. Más kérdés, hogy ehhez a tudáshoz az egyetem óriási mértékben hozzájárul.

Kutasi Bence (BME) azt a tudást, amit majd a munkájában szeretne alkalmazni, nem a kötelező, hanem a szakmai választható tárgyakból tanulta meg. S csak reméli, hogy nem hiábavaló az egyetemen eltöltött idő, és az MSc diplomáért jobb állást fog kapni.

 

-
Egyetem az egyetemről

Az ELTE informatikai igazgatóságán általában véve örülnek, ha neves egyetem neves szakjáról jó minősítésű diplomával érkezik valaki, ez a használhatóságát általában garantálja – mondja Ritter Dávid igazgató. A szakmában sokszor gyengébb felsőoktatási intézményből is kerülnek ki jó szakemberek.

De az igazgatóságon is van olyan, kulcsszerepet betöltő kolléga, akinek nincs diplomája. Ebben az esetben a szakmai tudás és tapasztalat dönt, ami reguláris képzés nélkül vagy gyengébb képzés során is megszerezhető, de sokkal nehezebben, nagyobb kockázattal. A harmadik csoportba a kóklerek tartoznak. Akik akár neves egyetem Bsc-jét gyenge eredménnyel végezték, vagy akiknek „futottak még” főiskolai diplomájuk van, esetleg semmijük sincs. Ezek nagy százalékban gyengén muzsikálnak, sokszor a szakma alapvető fogalmaival, eljárásaival sincsenek tisztában, és képtelenek az önálló munkára.

A diploma önmagában tehát csak orientál, de az igényes képzésekről érkezők esetében általában jó jelzés az illető képességeire nézve.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...