Se nyalókával nem kedveskedik, se fültövön nem vág, mint az „Éretlenek” című film vizsgáztatófülkéje, de mégis hatékony a BME VIK-en egyelőre kísérleti jelleggel működő elektronikus ismeret-ellenőrző rendszer. A megoldás egyik kidolgozójával az eddigi tapasztalatokról és a jövőbeni tervekről beszélgettünk.

-
Vajda Ferenc egyetemi docens, BME VIK Irányítástechnika és Informatika Tanszék

– Hogyan kezdődött az elektronikus vizsgáztatási rendszer kiépítése a VIK-en?

– Hat–nyolc éve foglalkozunk elektronikus vizsgáztatással, ismeretellenőrzéssel. Kicsiben indultunk, néhány kollégámmal összeraktunk egy kis rendszert. Néhány évig használtuk is. Aztán a Műegyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara [VIK] vezetése felkarolta az ötletet: a kar EU-s forrásokra pályázott a KMOP-keretből. Ekkor kértek meg, hogy működjek közre a már sokkal komolyabb rendszer megvalósításában, immár külső fejlesztőpartner bevonásával.

 

– Milyen példákra és előzményekre támaszkodhattak a munkában?

– Számtalan helyen van már elektronikus ismeret-ellenőrzés, és léteznek szabványok is. Rendszerünk bizonyos értelemben meghaladja a létező megoldásokat. Műszaki területen – így az elsőként választott „Digitális rendszerek tervezése” tantárgynál – sem lehet minden ismeretet feleletválasztós vagy kifejtős kérdésekkel számon kérni. Tervezési feladatok is vannak, grafikus eljárásokkal vagy bonyolult képletekkel, és azokhoz speciális beviteli lehetőségeket kell biztosítani, ilyenre máshol nem találtunk példát. A fejlesztés nem kis részben arra is szolgált, hogy kipróbáljuk, mennyire működőképes az elektronikus vizsgáztatás ezen a területen – a tapasztalatok szerint nagyon is.

 

– Hogyan épül fel a vizsgarendszer?

– Három fő komponense közül az első a központi hardver. Ezek viszonylag komoly kapacitású szerverek, amelyek akár egyszerre több száz vizsgázót is ki tudnak szolgálni. A második elem a szoftveres keretrendszer, amely magát a funkcionalitást biztosítja; végül a tartalmak, a kérdések és válaszok, amelyeket az oktatók dolgoznak ki.

Három szinten lehet hozzáférni a rendszerhez. Van egy fejlesztői felülete, ahol új kérdéstípusokat – például más beviteli módot igénylő tervezési feladatokat – lehet definiálni. Az oktatói felületen a tanárok tudják felvinni a feladatokat, vizsgákat, összeállítani a kérdéssorokat. A hallgatók csak az egyszerűen kezelhető vizsgafelülettel találkoznak.

 

– Hogyan zajlik a gyakorlatban egy elektronikus vizsga?

– Előzetesen hozzáférést biztosítunk a diákoknak, akik gyakorolhatják a rendszer kezelését, a válaszadást. A tényleges vizsgáztatásra dedikált laptopokat használunk: a vizsgaidőszak elején kijelölünk egy termet, ott helyezzük el ezeket a gépeket. Most 40 gépünk van, de a biztonság kedvéért egyszerre csak 30–35 diák vizsgázik – ha gond van az egyik géppel, a vizsgázó azonnal át tud ülni egy másikhoz. A későbbi terveinkben szerepel, hogy nagy termeket is felszerelünk, így akár több száz diák is vizsgázhat majd egyszerre.

Beadás után a rendszer összesíti a válaszokat, a pontszámokat pedig azonnal látják a diákok. A szoftver képes a tervezési feladatok automatikus pontozására is, de a kifejtendő kérdéseket a tanár értékeli, majd természetesen ő adja meg az osztályzatot is. A diákok reklamálhatnak is, ha az oktató a saját felületén nem minden megoldást adott meg, vagy a hallgató talált olyan megoldást, amire az oktató nem gondolt – műszaki területeken ez könnyen előfordulhat.

 

– Csak vizsgáztatásra alkalmas a rendszer?

– Jelenleg a félév végi vizsgák lebonyolítására használjuk. De sokkal interaktívabban, zárthelyi dolgozatok vagy akár előadások, foglalkozások alatt is igénybe lehetne venni. A tanár feltesz néhány kérdést, ezekre válaszolnak a diákok, és egyből kiderül, hogy értették-e az addig elhangzottakat. Ha igen, lehet továbbmenni, ha nem, még tovább kell magyarázni. Hosszú távon ezt szeretnénk elsődleges felhasználási területként, ezért is szeretem inkább ismeret-ellenőrzési, és nem vizsgáztatási rendszernek nevezni.

 

– Milyenek voltak az első tapasztalatok, szeretik a hallgatók az elektronikus vizsgáztatást?

– Nem mindenki szereti. Akadnak, akik jobban tudnak gondolkodni, dolgozni a papír előtt. De jóval többen vannak, akiknek tetszik a dolog, mert végre elektronikusan dolgozhatnak, ahogy a valós életben is fognak, és hát informatikusokról van szó, akiknek a számítógép természetes munkaeszköz. Előnyös, hogy a tanári tévedés vagy részrehajlás lehetősége ki van zárva. Azt is értékelik a diákok, ha a tanárnak több ideje marad a velük való foglalkozásra, mert nem kell dolgozatokat javítania.

 

-
– Ezért szeretik a tanárok ezt a megoldást…

– Ettől az oktatók munkája nem lesz kevesebb, de megszabadulhatnak a monoton tevékenységektől. Hasznosabban tölthetik az idejüket, például foglalkozhatnak a hallgatókkal. Például egy-egy félévben mintegy 600 dolgozatot javítunk ki, ha csak öt percet nyerünk mindegyiken, az 50 óra! Még nagyobb lehet az időnyereség, ha nem 35, hanem 150 embert tudunk egyszerre vizsgáztatni, hiszen így kevesebb időt visz el a vizsgázók felügyelete.

Eleinte persze pluszmunkát jelent mindenkinek, hiszen a kérdéseket és megoldásokat fel kell vinni a rendszerbe, de ezt csak egyszer kell megtenni, és utána már pofonegyszerű lesz a vizsga előkészítése és lebonyolítása.

 

– Mit nyer az egyetem, ha több diák vizsgázhat elektronikusan?

– Még csak a karról beszélhetünk. Itt azért tartjuk fontosnak, mert az egyik legfontosabb célkitűzésünk az oktatás minőségének javítása. Anyagi hasznot nem remélünk ettől a fejlesztéstől, ám ha a minőséget fokozzuk, öregbítjük a kar hírnevét is. Persze, ha a VIK-en jól fog működni az elektronikus ismeret-ellenőrzés, akkor talán egyetemi szinten is várható az elterjedése.

 

– Milyen választási lehetőségeik lesznek a tanároknak és a diákoknak?

– A tanárok eldönthetik, hogy az általuk oktatott tárgyat hagyományos vagy elektronikus vizsgáztatással kérik-e számon, de ezt a tárgy leírásában fel kell tüntetniük. Ha az utóbbi mellett döntenek, el kell készíteniük a feladatokat és a megoldásokat is.

Ha a diák olyan tárgyat választ, amelynél elektronikus vizsgáztatás van, akkor nem kérheti a hagyományos vizsgázást. Szerintem jobban teszik a hallgatók, ha megbarátkoznak az új módszerrel, mert előbb-utóbb lesznek tárgyak, amelyekből csak elektronikusan lehet vizsgázni.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...