Talán a legizgalmasabb történés a médiacégek életében, amikor egy újonnan indított termékük – legyen az elektronikus vagy épp print műfaj – első visszacsatolásait megkapják az általuk megcélozni kívánt emberektől. Különösen igaz ez az állítás az itbridge havi magazin esetében, hiszen hasonló kezdeményezés még nem volt a magyar médiapiacon.

Az itbridge szűk célcsoportnak szóló kiadvány, mely első sorban az itk-világ leendő, ifjú menedzsereit kívánja olvasásra serkenteni. A magazin koncepciójának megalkotásakor a végzősök, és a végzés előtti évükben járó, szakmai irányultságú diákok kerültek a fókuszba. A tartalom, a forma, a nyomdai és terjesztési technológiák is e célt szolgálják. Újszerű kísérletnek fogható fel mindez, hiszen ilyen szakirány-specifikus, diákoknak szóló kiadvány nincs a hazai sajtópiacon. Bár a magazin épphogy túl van a negyedik megjelenésén, és ez igen rövid időszaknak mondható egy médiatermék életében, az eredeti koncepció menetrendjébe illeszkedően az újságot kiadó IT‑Business Publishing Kft. máris begyűjtötte az első véleményeket tőletek, az itbridge olvasóitól. Az ITB–üzletfejlesztés.hu közös produkciójában végzett kutatás könnyedén zajlott. Ezúton is szeretnénk megköszönni valóban kiemelkedő együttműködéseteket, hiszen nyitottságotok, határozott véleményetek nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az itbridge-et kellően értékelni tudjuk, illetve a jövőbeni fejlesztéseket kidolgozhassuk.

 

-
 

 

Alapadatok

Az első itbridge-piackutatás elsősorban a lap ismertségére, olvasottságára, a tartalom és a küllem megítélésére fókuszált. A felmérésben négy intézmény informatikai irányultságú részlegeinek diákjai vettek részt a BME-ről, a Debreceni Egyetemről, az ELTE-ről és a Gábor Dénes Főiskoláról. Az egy hétig tartó lekérdezések során 1119 diákhoz jutottak el kérdezőbiztosaink, ami az összes létszám 11 százalékát jelenti. Ez megbízhatóan reprezentatív adatokat eredményezett az általános véleményekről.

Ebben az értékelésben összesített következtetéseket közlünk, de hangsúlyozzuk, hogy az egy oktatási intézményben tanuló diákok véleménye olykor igen eltérő volt. A megkérdezettek 56,8 százaléka 18-21 éves, 34 százaléka 21-24 éves, 6,7 százaléka 25-30 éves és 2,4 százaléka 30 év feletti hallgató volt.

 

Meglepő ismertség

Az itbridge magazin terjesztésében és példányszámában egyértelműen a végzős és a közvetlenül a végzés előtti évükben járókat célozza meg, noha egyértelműen találnak hasznos információkat, olvasmányt a fiatalabbak is az újságban. Pontos évfolyamadatokkal nem szolgálnak az oktatási intézmények, de közelítő kalkulációnk szerint ez a két évfolyam az összes hallgatói létszám 30-35 százalékát teszi ki. Az itbridge ismertsége éppen ezért meglepően jól nyitott, hiszen csupán négy megjelenés után az összes megkérdezett 25,4 százaléka már ismeri a kiadványt, találkozott vele. Ez azt jelenti, hogy a célcsoport közel 80 százaléka ismeri a magazint.

Egy ingyenesen elvehető magazin ismertségét több tényező is befolyásolja, de ezek közül is az egyik legfontosabb elem az első impulzust adó címlap. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezettek közül senki nem változtatna az ütősnek mondott, kreatív címlapterveken.

 

Érdekel – nem érdekel

Az ismertség az első impulzust jelenti, az olvasottság ennél már konkrétabb mérőszám. Hiszen attól, hogy ismerünk valamit, nem feltétlenül tetszik, sőt, lehet, teljes mértékben elutasítjuk. A legfontosabb adat így mégiscsak az adott médiatermék nézettsége, az itbridge esetében az olvasottság aránya. Ez ráadásul az igazi vizsgafeladat az IT-Business Publishing számára, hiszen az eddig leginkább topmenedzsereknek, közép- és felső vezetőknek, cégtulajdonosoknak szóló írásokat az itbirdge esetében egy merőben más, eddig szokatlan stílusú írásoknak kellett felváltaniuk. A kutatás eredménye első olvasatra irreálisan jónak tűnt, de értelmezve a piaci helyzetet, milyen vakfoltot célzott meg a magazin, már reális számokról beszélhetünk. Az itBridge olvasottsága: 96,1 százalék. Vagyis aki ismeri az itbridge-et, látta már, hallott róla, az egyben olvasója is a kiadványnak. Ráadásul ennek az olvasói tábornak 41,9 százaléka rendszeres olvasója a lapnak, ami egyértelműen utal a tartalom erősségére.

Azt csak a margón érdemes megjegyezni – vagy talán ott sem –, hogy a már több, mint egy évtizede tartó, erőteljes „a print meg fog szűnni, mert a fiataloknak nincs újságolvasási igénye” elméletek, ugyanúgy, ahogy nemzetközi szinten, már a fejlettebb országokban is, megdőltek. Ezenkívül egyértelműen jelzi az olvasók új, speciálisabb irányú elvárásait is, melyeket a print szakmában is le lehet fedni, bár sokkal nehezebb műfaj, mint a régebben piacra dobott, semleges lapok esetében, melyek azóta kihalóban vannak a piacokon.

 

További érdekességek…

A fő adatokon kívül a piackutatás kiterjedt arra is, hogy az olvasók mit tartanak jónak a magazinban, min kellene változtatni. Melyek voltak jó ötletek, és mi az, ami piros lámpát kapott a hallgatóktól?

Két erőssége van az itbridge-nek a kutatás alapján. A megkérdezett olvasók 45,1 százaléka a címlapot, 44,7 százaléka a tartalmat tartja a leginkább eltaláltnak a magazin koncepciójában. A négyzet forma semleges visszajelzést kapott, csupán az olvasók 10,6 százaléka gondolja úgy, hogy ez a legjobb eleme a lapnak.

A kutatás kiterjedt a tartalom mélyebb értékelésére is. Ez nyilván a kiadó termékfejlesztési irányait fogja befolyásolni. Egyetlen témakör volt, mely minden iskola esetében favoritnak számított, ez pedig a pre-manager szekció „Embertípusok” írássorozata. Úgy látszik, leendő menedzsereink igen nagy hangsúlyt fektetnek önmaguk megismerésére, ami mindenképp biztató jel a jövő ikt-világára nézve. Ezenkívül a külföldre menetel érdemelt ki külön figyelmet olvasóink részéről, nem meglepő módon, hiszen ez a témakör az egész diákságot foglalkoztatja manapság.

Az alapkoncepció megalkotásánál alappillér volt, hogy az itbridge magazinnak játékot is kell tartalmaznia, hiszen ez nemcsak az érdeklődést erősíti a lap iránt, de interaktívabbá is teszi a kapcsolatot a kiadó és az olvasók között. Aztán hallgatva a hazai megállapításokra, a játék elindításával várt a kiadó, mondván: a mai fiataloknak már nem olyan érdekes mindez. Hát a válaszok egyértelmű választ adtak a kérdésre. A megkérdezettek legnagyobb többségben a nyereményekkel kecsegtető játékokat hiányolják a lapból (29,9 százalék), ennél már csak azok aránya volt nagyobb, akik semmit nem változtatnának a kiadványon (33,1 százalék). Tehát egyértelmű az ukáz a kiadó felé: márpedig játszani kell!

 

Összefoglalás

A legfontosabb következtetés, hogy az itbridge megtalált (feltalált?) egy új olvasótábort. A szakmai tartalommal ellátott, egészen speciális, kvázi „réteglapoknak” nagy jövője lehet. Jó úton halad a magazin, hogy valóban megépítse a hidat a menedzserréteg, illetve a végzős diákok között az ikt-szektorban. A lap ismertségénél, olvasottságánál fogva rövid időn belül egy jó kommunikációs csatornává vált a cégek, illetve leendő dolgozóik között. A fejlesztés nem állhat meg. Egy lapot ugyanolyan nehéz életben tartani, mint elindítani azt. Az IT-Business ezért is örül a ti, az itbridge olvasóinak ilyen mértékű együttműködésének!

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...