Vannak esetek, amikor mindenki megelégedésére egybeesnek az oktatási intézmények, a hallgatók és a leendő munkaadók igényei.

A jó egyetem nem a mának (pláne nem a tegnapnak) képzi hallgatóit, hanem lehetőség szerint a holnapnak: olyan szoftverekkel, hardverekkel, technológiákkal, eljárásokkal ismerteti meg őket, amelyekkel majd munkába állás után találkoznak az ifjú titánok. A hazai intézmények persze nem rendelkeznek egy Stanford vagy egy MIT anyagi lehetőségeivel, így saját erőből képtelenek lennének előteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek a legújabb ismeretek átadásához kellenek.

Itt jönnek a képbe az informatikai vállalatok és az általuk biztosított lehetőségek. Az intézmények és a cégek nemcsak közös kutatásokról állapodhatnak meg, hanem ennek a technikai feltételeinek biztosításáról is – például arról, hogy a támogatás egy részének fejében az egyetem eszközöket (számítógépeket) vásárol. „A mi esetünkben ez úgy néz ki, hogy ha ezekből a gépekből be tudunk rendezni egy teljes labort – ami úgy kéttucatnyi számítógépet jelent –, akkor azt a labort az adott cégről nevezzük el” – mondja Kutor László egyetemi docens, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kara Informatikai Rendszerek Intézetének szakcsoport-vezetője.

 

-
 

 

Hozzák a témákat

A konstrukció olyannyira bevált, hogy csak az Óbudai Egyetemen kilenc hasonló „céglabor” (az egyetemi szóhasználatban kompetenciaközpont) működik, némelyik már közel tíz éve, de a többi budapesti és vidéki egyetemen is találhatók hasonló központok.

Természetesen az együttműködés nem ér véget az infrastruktúra kiépítésénél, mert a cégek érdekei szerencsére egybeesnek az egyetemek érdekeivel. Mindkettő jól képzett, a modern technológiákat ismerő, piacképes tudással felvértezett diplomásokat szeretne látni. Az egyetem azért, mert így növelheti saját ázsióját és vonzerejét a jelentkezők között, a vállalkozások pedig azért, mert így már jobb alapanyagból válogathatnak, amikor friss munkaerőt keresnek. Mindez pedig azoknak a diákoknak is érdeke, akik nem időtöltésként tekintenek egyetemi éveikre, hanem jövőbeni karrierjüket szeretnék megalapozni tanulmányaik során.

A támogatást kínáló vállalatok kutatási témákat határoznak meg, tanterv-ötletekkel jelentkeznek, de ez nincs az intézmények ellenére, sőt. „Mi csak örülünk, ha a cégek kívánságlistával állítanak be, hogy milyen tantárgyakat tanítsunk. Ők tudják, mire van szükségük, mire van kereslet a piacon, és ha mi ehhez hozzá tudunk járulni, az mindannyiunknak jó” – foglalja össze az előnyöket Kutor László. Az egyetem oktatói számára is hasznos, ha nemcsak a szakirodalomból tájékozódnak a legfrissebb irányokról, fejlesztésekről, hanem „kézrátétellel” is megismerkedhetnek velük.

 

Na és a diákok?

Akkor éri el a célját a cégek és az egyetemek közötti együttműködés, ha abból a diákok is profitálnak. Erre minden lehetőség adott – ha a hallgatók is úgy akarják. A vállalati együttműködésben megvalósuló képzések, tantárgyak is nyitva állnak mindenki előtt, így aki egy kicsit is komolyan veszi tanulmányait, értékes, a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudáshoz juthat ezeken az órákon. Olyan eszközöket és funkciókat próbálhatnak ki a hallgatók, amelyekhez egy vállalaton belül is csak sokéves tapasztalattal kapnának hozzáférést, mondja Szabó Levente, az IBM egyetemi kapcsolatokért felelős munkatársa.

De van a dolognak egy másik vetülete is. A közös munkákban, kutatásokban részt vevő diákokat az adott vállalatok is megismerik, és ha a fiatal meggyőző teljesítményt nyújt, tárt karokkal várják diplomázás után (vagy akár már előtte). Azt pedig senkinek nem kell ecsetelni, milyen megnyugvást jelent manapság, ha az embert egy biztos – s jó – állás várja tanulmányai végén.

A tanuláson túl

Olyan kurzusokat is kínálhatnak az egyetemek a laborok révén, amelyekre egyébként nem lenne lehetőségük. Jó példa erre a tavaly létrehozott HP Felhőszámítási Labor az Óbudai Egyetemen. Bár a technológia hazai elterjedése még gyerekcipőben jár az üzleti felhasználók között, a legmodernebb hardveres és szoftveres megoldásokkal felszerelt laborban olyan területeken lehet naprakész ismeretekhez jutni, mint az infrastruktúra-automatizáció, a virtualizáció, vagy a következő generációs felhőszámítási technológiák. De ugyanez működik más vállalatok esetében: az Oracle egyebek mellett az adattárházak és az üzleti intelligencia legújabb finomságaival, az Intel a többprocesszoros és többszálú feldolgozás programozásával ismerteti meg a hallgatókat.

A világcégek – jól működő nemzetközi programjaik révén – nemcsak anyagi támogatást tudnak nyújtani az intézményeknek, hanem tananyaggal, a tanárok továbbképzésével, sőt, kollégáik „vendégelőadásaival” is segítik az oktatást. Az Oracle University oktatói például teljes szemesztereket tanítanak végig a Junior Program keretében; ezek négy magyar egyetemen (a BME-n, az ELTE-n, a Debreceni Egyetemen és a Pázmányon) hivatalos kurzusként is elérhetők. Egy-egy előadásra, külső konzultációra, szakdolgozati témavezetésre, vizsgáztatásra viszont gyakorlatilag mindegyik partnercég munkatársai kaphatók. Az IBM a mesterképzésben részt vevő hallgatók számára nyújt három vagy hat hónapos gyakornoki lehetőséget valamelyik kutatólaborjában.

 

Nem kizárólagosak

Cserébe a cégek ráadásul nem is kérik, hogy csak az ő termékeiket, technológiáikat oktassák a segítségükkel felszerelt laborban. Bármekkora legyen is egy nagyvállalat, a számára szükséges tantárgyak nem töltik ki a teljes hetet, márpedig egy ilyen labor reggel nyolctól este tízig üzemel. Így aztán a megállapodások értelmében a közös munkához tartozó témákat, órákat az adott laborban tartják, de a szabadon maradó időben az intézmény saját belátása szerint gazdálkodhat a labor erőforrásaival – annak sincs semmi akadálya, hogy a Nokia mobil alkalmazásokat fejlesztő laborjában iPhone-fejlesztésekkel foglalkozzanak.

Gyakorlatilag nem fordul elő, hogy az intézménynek vissza kellene utasítania egy ilyen jellegű együttműködési ajánlatot. No nem azért, mert mindenen kapva kapnak, hanem mert már a tapogatózó beszélgetések során kiderül, hogy mire van kapacitás, és mire nincs. „Csak azt tudjuk vállalni, ami illeszkedik az oktatási profilunkba, illetve amit az intézmény emberi erőforrásai, a rendelkezésre álló kompetenciák lehetővé tesznek”, magyarázza ennek hátterét Kutor László. Nem véletlenül hívják a laborokat kompetenciaközpontnak az Óbudai Egyetemen: csak akkor vállalnak el egy témát, egy kutatást, egy fejlesztést, ha ahhoz meg tudnak szervezni legalább egy kis csapatot, amely kellő kritikus tömeget biztosít az együttműködéshez.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...