Mindennapi látvány a szobájában a számítógép előtt hajnalig görnyedő huszonéves gyerek vagy az egyetemi előadások alatt unatkozó hallgató, aki annyira belefeledkezik a számítógépes játékba, hogy akár bombát is robbanthatnak mellette. Megszállottság, infantilizmus vagy szimpla kikapcsolódás?

-
 

 

Talán egy tavalyi (vagy tavalyelőtti?) médiafesztiválon volt olvasható a rendezvény mottójaként a következő felirat egy nagyméretű táblaképen: GAME OVER. S hogy mi a bánatnak éppen ez a játékprogramok végét jelző kifejezés fémjelezte az eseményt, amelynek alapjában vidámnak és pozitívnak kellene lennie? Nos, a fesztivál borúlátó szervezői azt akarták érzékeltetni, hogy a játéknak, azaz az igazi játszani tudásnak, a játékosságnak hamarosan végképp befellegzik. Ha ez így teljesen nem is igaz, de nem is komplett hülyeség. El kell ugyanis ismernünk, hogy tartalmában és formájában azért rendesen átalakulóban van a játék mint egyfajta lazítási elfoglaltság, s felismerhető a negatív erők munkálkodása is.

 

Grund és lánykoli

Mondják is sokan, hogy nem szabad túl sok időt eltölteni a monitor előtt, mert fájni fog a hátunk, meg elromlik a szemünk, ráadásul elvesszük az időt az építő jellegű közösségi tevékenységek elől. Mama és Papa ugyanezt gondolják, ezért rosszalló tekintettel merednek ránk a szobánk ajtajánál állva, és nem értik, hogy vajon mi is történik most a világban – hogy a szomszéd kölke sem a grundon focizik a többiekkel, és nem is a csajokat hajtja a lánykolinál.

 

Veszélyes? Vagy mégsem?

A túlzásba vitt online vagy offline játékok esetében repetitív, görcsös vágyról van szó. Az alany minden más, szociálisan építő jellegű tevékenység helyett inkább leül játszani, minthogy szembesüljön saját, esetenként súlyos problémáival. Ilyenkor nagyon nehéz hatni a „bajba” jutott diákra, hiszen minden szót – akár a kedves iránymutatást is – személyes sértésnek vesz, és annál jobban belefeledkezik az amúgy pótcselekvésként űzött játékba.

A lövöldözős játékok, ha teljes átéléssel játsszák azokat, erős, negatív hatást gyakorolnak az emberekre – állítja Charaf Hassan. Más vizsgálatok szerint az egészséges személyiséget nem károsítják az agresszív játékok, a legtöbb, játékokhoz köthető bűncselekményt más, nem játék miatt súlyosan sérült lelkű emberek követték el. Tény, hogy az agresszív játékok jól levezetik a bennünk felgyülemlett dühöt. Sokkal jobb, ha virtuális szörnyeket, ellenségeket győzünk le, mint ha valóban halomra gyilkolnánk hallgatótársainkat…

 

 

Pedig csak annyi történik, hogy változik a világ. Már nincs semmi olyan, amit az interneten ne lehetne megtalálni; focizni és csajozni is ott lehet a legkönnyebben, csupán a platform váltott át virtuális dimenzióra. Minden eddigi, a hús-vér élettérre korlátozódott tevékenységet hatékonyabban űzhetjük a neten azzal a különbséggel, hogy egy „generációs veterán” számára az éppen egy nagyon izgalmas szoftvert nyúzó gyerek élettelen, mindössze a szemét és az ujjait használni képes zombinak tűnhet.

Ha már gép előtt görnyedés, akkor nézzük a legjellemzőbb időtolvajt, a játékot. Naná, hogy imádják a fiatalok a számítógépes játékokat, és nem is olyan nehéz rájönni, hogy miért; azért, mert játszani jó. Nem lehet folyton olyan tevékenységgel eltölteni az időt, ami feltétlenül hasznos az elménknek vagy a testünknek, néha romboló hatású időtöltést is kell találni. Ezt sokan reggelig tartó bulizással vagy alkoholizálással, esetleg életveszélyt kerülgető extrém sportok űzésével oldják meg. Mások leülnek a gép elé, és csak nyomják a CS-t, WoW-ot, CoD-ot vakulásig. (CS: Counterstrike – csak hálózaton játszható, klasszikus lövöldözős játék; WoW: World of Warcraft – a legismertebb mmorpg, azaz sokjátékos online, fantasy szerepjáték; CoD: Call of Duty – háborús, küldetéses lövöldözős játék.)

 

-
 

 

Lövöldözős, szerep és stratégiai

A számítógépes játékokon belül rengeteg kategóriát különböztethetünk meg, de ma leginkább népszerűnek az fps (first person shooter) lövöldözős, az mmorpg (massively multiplayer online role-playing game) online – többnyire fantasy – szerepjátékok, valamint a stratégiai játékok számítanak.

Az fps a legagresszívebb az összes közül. Lőni és gyilkolni, minél többféle fegyverrel, minél látványosabban és valósághűbben, beleértve a vért, csontokat és hangokat (a szagokat – egyelőre? – nem).

Az mmorpg viszont, állítják más szakértők, nagyon érdekes szegmense a játékszoftvereknek. A lehető legtöbb stílust ötvözi, ráadásul nagyon erős közösségi szellemet képvisel, mivel olyan online „társadalmi” tevékenységről van szó, amelynek a játékmenete már egy kicsit a való világhoz hasonlít.

A stratégiai játékokat kedvelik talán a legkevesebben a fő műfajok közül, ugyanis más személyiségeket vonz. Ugyanakkor az is kevéssé valószínű, hogy valaki csak azért játszik ilyen játékot, mert az stratégiai gondolkodásra nevel. Charaf Hassan egyébként az informatikushallgatók körében két okra vezeti vissza a stratégiai játékok játszását. Az egyik a sima időtöltés, amikor a játék, illetve bizonyos játékok ismerete ma már az általános műveltség, vagy ha úgy tetszik, a fiatalok életének jelentős részét adja. Itt aztán kedvükre kielégíthetik szórakozási vágyaikat, olyannyira, hogy bizonyos játékokért még fizetni is hajlandók – persze, csak valamilyen méltányos összeget. (Nagy szó ez akkor, amikor mindenki az ingyenes letöltésekért liheg!) A másik, hogy az illető játékfejlesztő akar lenni – ami elég rendesen követel kreatív beállítottságot –, s így akar tapasztalatokat szerezni. Vagy olyan tipikus hibákat észrevenni, amelyeket ő nem akar elkövetni a saját fejlesztésében.

 

A pszichológus szerint

Ha egy diák a játék mellett néha eljár bulizni, nem hanyagolja el a kapcsolatait – azaz szocializálódik –, és esetleg még hobbijai is vannak, akkor nagyjából belefér a játék – mondta az itbridge-nek Gazdag Enikő pszichológus. „Komoly útvesztőkkel járhat az egyetemista kor, hiszen ez még még mindig az identitáskeresésről szól, és a fiatalok sok mindent kipróbálnak, előszeretettel bújnak bele szerepekbe, és kísérleteznek saját magukkal” – mondta. Gazdag Enikő olyan szélsőséges esettel is találkozott már, hogy egy 26 éves fiatalember naphosszat ült a gép előtt, addig nem is voltak párkapcsolatai, vagy kortárs ismerősei, emiatt nagyfokú gátlásosság és szorongás alakult ki benne. Ilyenkor függőség is kialakulhat a számítógépes játékok iránt, mert a szenvedő fiatal a való életben már nem mer bizonyos dolgokat kipróbálni, és úgy érzi, hogy már túl késő bepótolni azt, ami kimaradt.

 

 

Előnyök

Nos, a diákok előszeretettel használják ezeket a szoftvereket, mert egyrészt élvezetes játszani – ha az ember ráérez –, másrészt olyan gondolkodásmód elsajátításához segítheti hozzá a diákokat, amelyeket a való életben is kamatoztathatnak. A gondolkodás, a döntés, a célok eléréséért való erőfeszítések terén egyaránt előnyökhöz juthatnak a fiatalok. Hézső Bence, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója szerint a diákok többek között azért játszanak reggeltől estig az egyetem mellett, mert elsősorban ugyan kikapcsolódást-lazulást várnak, de okként lehet megjelölni a stratégiai felkészülést az életre, a gondolkodás fejlesztését, vagy a nyelvtanulást. Az már más kérdés, hogy a megszállottak amiatt buknak ki az egyetemről, hogy nem tudnak megszabadulni a függőségtől.

Alapvető emberi készségek elsajátításról azonban Maros Dávid, a játékfejlesztéssel foglalkozó Avatar Creations ügyvezetője szerint sem beszélhetünk. Ugyanis, ahogyan egy tanulmányból idézte, az iq-tesztekre való felkészülés sem az értelmi szintünk látványos emelkedését eredményezi, hanem a típusfeladatokhoz való alkalmazkodásunk mértékét erősíti. Kiemelte továbbá, hogy a stratégiai játékokban, csakúgy mint az fps-ekben, nem kell keményen megdolgozni a játék során elpazarolt javakért. Egyszerű példaként vehetjük a fegyvert. A lövöldözős vagy stratégiai játékokban alapból megkapunk többet is, a mmorpg típusú szerepjátékokban vérrel, verejtékkel, könnyel kell megdolgozni minden egyes darabért. Hátrányt minden esetben találunk, hiszen az mmorpg-kben kifejezetten repetitív, monoton folyamatnak számít a különböző javak felhalmozása.

A játszás fő oka, legalábbis a hallgatók szerint, mégiscsak a kikapcsolódás. Korai Dávid, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint Varga Csaba, a BME hallgatója szerint a számítógépes játékok kikapcsolják az agyat, és segítenek levezetni a feszültséget, feltéve persze, ha az ember nem veszi őket túl komolyan. Az egyetem ugyanis rengeteg feszültséget okoz, és a tanulás lefárasztja a diákok elméjét. Ezek a játékok viszont olyan problémamegoldást igényelnek, amely az emberek logikáját, megfigyelőképességét használja, de a memóriát nem. Ez kicsit olyan, mint amikor a sportoló átmozgató edzést tart, minden izomcsoportot meg kell dolgozni – hiába készül a maratonira az ember, sosem szabad csak futnia.

Az online játékok pedig, amíg a Facebook meg nem jelent, az első igazi netes közösségi interakciót jelentették az emberek számára. Összetartó csapatok épülnek lan-partik köré. (Kevés dolog olyan erős kapocs, mint néhány headshot…) Ezenkívül a játékokban olyan dolgokat lehet kipróbálni és átélni, amelyekre a valóságban egy átlagembernek semmi esélye nem lenne: autóversenyzés, lövöldözés ész nélkül, országok elfoglalása, stb.

 

Mikor függés?

A WHO meghatározása: akkor nevezhető a szenvedély tárgyával fennálló viszony függőségnek, ha a személyiség nem tud lemondani róla, még akkor sem, ha ártalmait érzi vagy a környezete tiltja.

Kis játékpszichológia

Motivációs oldalról megközelítve igen nehéz megállapítani, hogy tudományos értelemben miért szeretik a fiatalok – s köztük az egyetemisták – a játékszoftvereket. Mindenesetre Nick Yee, a Palo Alto Research Center (PARC) vezető kutatója tett egy kísérletet, és pszichológiai megvilágításban próbált különbségeket találni a játékostípusok között. Az általa készített tanulmány szerint személyiségfüggő, hogy kit milyen fajta játék csábít a számítógéphez. A célokban kell keresni a választ; egyesek gyűjtögetnek, mások akciót akarnak. Sokan a közösségi funkciói miatt szeretik a játékszoftvereket, és vannak, akik jobban szeretnek belemélyedni a fantázia világába. Az egyik alapvető emberi tulajdonság, a versengés iránti vágy természetesen előkelő helyet foglal el a motivációs listában.

Ám kiderült az is, hogy anyagi okok is szerepet játszanak. Sokan ugyanis azért játszanak számítógépes játékokkal, mert költséghatékony szórakozási forrásként szolgálnak, és adott esetben komplett csapatok is együtt – fizikailag mégis külön – játszanak. Aztán a stresszoldás is éppúgy érthető magyarázat, mint a sikerélmény érzete, vagy maga a felfedezés. Utóbbi esetében ismét párhuzamot vonhatunk a játék és a valóság között, ugyanis az ismerkedés, ebből adódóan barátok és ellenségek szerzése, valamint a virtuális környezet megismerése is a felfedezés kategóriájába tartozik.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...