Ha valakinek kövér informatikusi diplomája van, aminél csak az önérzete vastagabb, nem valószínű, hogy helpdeskesnek áll. Kivételek persze vannak, és a kényszer is nagy úr. S bár a két terület akár szöges ellentétben is állhat egymással, inkább egymás kiegészítéséről van szó.

Mit láttatok ritkábban: karón varjút vagy informatikust helpdesken? Mielőtt azonban bárki is antagonisztikus osztályharcra gondolna a két terület között, rá kell világítani egy nagy igazságra.

Olyan sok és annyira heterogén tudású ember kap diplomát, hogy messze nem lehet mindenki fejlesztő. A helpdesk is egy lehetőség, és sokszor jobb is, ha odakerülnek egyesek. Tíz évvel ezelőtt persze más volt a helyzet, akkor bizony ciki lett volna informatikusi diplomával helpdeskesnek menni. Ami ma sem egy életre szóló megoldás, de onnan tovább lehet mozogni – árnyalja a témát Juhász István, a Debreceni Tudományegyetem információtechnológia tanszékének volt adjunktusa.

 

-
 

 

Lassú futószalag

Ezzel együtt nem túl gyakori, hogy informatikusok informatikai helpdesken helyezkednek el – fűzi tovább a gondolatot Ilosvai Péter, az IT-Services Hungary (ITSH) ügyvezetője. Az ITSH például az emberei 80-90 százalékát idegennyelv-tudási képességeik alapján veszi fel service deskjéhez. S ha aztán a felvetteknek van affinitásuk hozzá, a cég átképzi őket informatikusnak. De ha valódi informatikus kerül be a telefon mellett ülő kollégák közé, az egyáltalán nem ciki, mert magasabb szintű informatikai tudással is bőven lehet valakit alkalmazni. Pláne, ha a service desk portfóliója is széles.

A belépő szintű felhasználó-kezelési feladatokon túl van más is, például desktop-menedzsment, az állományok központi letöltése, az operációs rendszerek frissítése stb. Mindez akár kihívás is lehet egy friss diplomásnak, nem beszélve a karrierlehetőségről. Tehát, aki informatikusként mégis elvetődik „it-helpdeszkes” helyre, általában automatikusan magasabb hozzáadott értékű állásba kerül, ahol egyáltalán nem ciki dolgozni.

Rangsor azért kialakul az informatikus és a nem informatikus végzettségű munkatársak között, hiszen a végzett munka szintje ezt meghatározza. Nyilvánvaló, hogy a szamárlétrán – no meg a bérlistán is – feljebb áll az a Microsoft- vagy Linux-rendszermérnök, aki távolról úgy csereberéli vagy foltozgatja a felhasználók operációs rendszerét, mint más a bélyeggyűjteményét.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a service deskhez frissen végzett egyetemistaként beeső munkatársak általában nem várják meg, amíg informatikai tudásuk odáig növekszik, hogy már ciki tovább ott dolgozni. A lassú szállítószalagon „kezdőből” informatikussá képzett munkaerő másfél-két év alatt bejárja a lehetséges stációkat. A tehetségesebbek úgy végzik, hogy lepotyognak erről a szalagról, s a cég más területeire fészkelik be magukat immár „komoly” informatikusként. Ezt a törekvést például az ITSH-nál intézményesen is támogatják évenkénti karrierbeszélgetések, illetve pozitív elbírálás esetén továbbképzés keretében.

 

A hallgatók szerint sem ciki (annyira)

Varga Csaba, BME: „Rövid távon érdemes lehet elvállalni egy helpdeskes állást, pláne ha részmunkaidőben, illetve egyetem mellett is lehet csinálni. Hosszú távon viszont jobb egy programozói vagy rendszergazdai állás felé orientálódni, mivel ott lényegesen kedvezőbb munkafeltételeket lehet elérni. Cikinek viszont egyáltalán nem érzem. Manapság az emberek nagy része annak is örül, ha egyáltalán van állása”.

Hézső Bence, Szegedi Tudományegyetem: „It-helpdeskesnek szerintem az áll, akinek nem megy a programozás. Ezzel együtt nem tartom cikinek, de nem szeretnék az lenni”.

Korai Dávid, Nemzeti Közszolgálati Egyetem: „Egy kezdő számára aligha lehet cikinek nevezni bármilyen munkát manapság, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az ember nem azért tanul évekig programozni, hogy ezt a tudását ne használja fel. A helpdeskes munka amúgy ellentétes a legtöbb informatikus beállítottságával, hiszen a programozás egyfajta rendszerszemléletet kíván meg – annak pedig, aki a helpdeskestől vár segítséget, a lehető legegyszerűbb magyarázatot kell adni. A két gondolkodásmód szöges ellentétben áll egymással”.

Típusok és egyedek

Az, hogy ki tartja cikinek, ha valaki informatikusi diplomával helpdeskesnek megy, egyéni vérmérséklet kérdése. Azt mindenesetre tudjuk, hogy az informatikusoknak két fajtájuk van. Az egyik a fejlesztő, a másik az üzemeltető típus – osztja fel a szakmát Charaf Hassan, a BME docense. Az első szeret alkotni, fejleszteni, s ha ilyen kerül helpdeskre, az a halálát jelenti, ráadásul a telefon mellett sem állja meg a helyét. Egy fejlesztőnek már az is problémát jelent, ha dokumentálnia kell valamit ahelyett, hogy például kódot optimalizálnának. Számukra így a helpdesk az öngyilkosság kategóriájába tartozik, s ez senkinek sem jó.

Viszont a helpdesknek is vannak válfajai. Ha olyan feladatot kell megoldani, amely még beletartozik, mondjuk, egy rendszergazdai vagy rendszer-üzemeltetői feladatkörbe, s amihez azért kell némi gondolkodás, következtetés, akkor nincs nagy gond, s a második típusú informatikus még jól is érezheti magát – de ők a kisebbség. Persze az üzemeltetői típust is halálba lehet kergetni. Például ha egyszerű, office-jellegű szolgáltatást kell nyújtania, tuti, hogy besokkol.

S ha már az informatikuspalánták osztályozásánál tartunk, Juhász István megemlít egy harmadik (negyedik?) típust is. Ezt az egyedet az jellemzi, hogy azért jelentkezett informatikusnak az egyetemre, mert korábban már látott internetet, letöltött ezt-azt, programokat telepített saját vagy haverjai pc-jére, stb. Bekerülve az egyetemre, villámcsapásként érte a felismerés, hogy ott bizony komoly matematikával, modellezéssel, programnyelvekkel kell foglalkoznia. Otthagyni már nem akarja a szakot, de elidegenedik tőle. Ám nem annyira, hogy ne menne informatikai helpdeskre dolgozni, ahol háttértudása révén még kiválóan is megállhatja a helyét. Sőt, ha elég nagy a rendszer, bele is áshatja magát, kedvet kapva a maradásra.

 

Nyelvében él a fejlesztő

Mindezek ellenére az informatikusok nem tartják álmaik állásának a helpdeskes munkát. Különösen a BME-n nem – mutat rá Charaf Hassan. S hogy miért nem? Mert tudják, hogy fejlesztőként jobban megállják a helyüket. Ennek oka pedig többek között a nyelvben keresendő. Ahol a nyelv felépítése logikus, s ezzel matematikai gondolkodásra serkenti beszélőjét, ott jó fejlesztők teremnek – például Indiában és Magyarországon. S ha egy informatikus ennek tudatában van, akkor lehet, hogy tényleg ciki neki a helpdeskes munka. Természetesen csak szabad választás esetén – ha csóró valaki, nemigen válogathat.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...