Magyarországon nőnie kell a magas hozzáadott értékű beruházások arányának, de ennek egyik alapfeltétele, hogy kellő létszámú és megfelelő képzettségű szakember álljon rendelkezésre.

-
Kis Norbert, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős, helyettes államtitkár, Nemzeti Erőforrás Minisztérium
– Milyen arányban vesznek részt államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzésben a felsőoktatásban aktívan tevékenykedő hallgatók manapság?

– Az államilag támogatott hallgatók aránya az összes képzésben 68 százalékos volt, 32 százalék vett részt költségtérítéses képzésben. A jövőben várhatóan nő a költségtérítéses hallgatók száma, és ez nemcsak azt jelenti, hogy többen finanszírozzák saját tanulmányukat, hanem azt is, hogy az üzleti szféra nagyobb szerepet vállal a felsőoktatás támogatásában.

– Milyen hatással lehet ez a felsőoktatásra?

– Arra számítunk, hogy már középtávon létrejön a felsőoktatás racionálisabb szerkezete. A szerkezetváltás minőségi javulást eredményez. Egyrészt az intézményekben növekedhet a tudományos fokozattal rendelkező, kiváló oktatók száma, másrészt, az anyagi „áldozatvállalás” felelősebb, a tanulmányokra jobban összpontosító hallgatói magatartást eredményezhet.

– Gondot jelent a pályaválasztás?

– A középiskolás diákok pályaválasztását az aktuális divatirányzatoknál jobban befolyásolhatja majd az ésszerűség, ezáltal elég szakembert képeznek azokon a területeken, amelyektől hazánk a gazdasági fellendülést reméli. A nemzetstratégia fontos eleme ugyanis, hogy Magyarországon nőjön a magasabb hozzáadott értékű beruházások aránya, de ennek egyik alapfeltétele, hogy kellő létszámú, megfelelő képzettségű szakember álljon rendelkezésre.

– Mi lehet a hosszú távú következménye, hogy a kevésbé tehetséges „fizetős” tanulók részesülhetnek minőségi oktatásban?

– Az elkövetkező esztendőkben azok kerülnek be a felsőoktatásba, akik eleget tesznek az egyre magasabb követelményszintnek. A köznevelési törvény változásai is az oktatás minőségi javulásának irányába hatnak. Éppen ezért a kérdésben megfogalmazott szcenárió megvalósulásának csekély az esélye. Inkább arra számítunk, hogy a felsőoktatásban egyre több felkészült, megfelelő tudással rendelkező, céltudatos, tehetséges fiatal vesz részt.

– Előfordulhat, hogy a tehetséges, de kevésbé tehetős fiatalok nem jutnak be az egyetemekre, főiskolákra, mert épphogy elbukják a felvételit, de még így is jobb képességűek a gazdagabb, és így bejutó  tanulóknál?

– Nem. Állami ösztöndíjjal a középiskolában is a legjobban teljesítő diákok tanulhatnak. Ahogyan eddig, úgy a jövőben is, akiknek akár egy hajszálnyival is elmaradnak az eredményei a teljes, illetve részösztöndíjas képzésre jogosító szintnél, azok kénytelenek tanulmányaikat maguk finanszírozni. Viszont nagy és jelentős változás, hogy a kormány által létrehozott új hitelkonstrukció, a Diákhitel II. a legszegényebb sorban élő fiatalok előtt is megnyitja az utat a felsőoktatásba. Az esélyek terén megindulhat annak a különbségnek a kiegyenlítődése, amely az elmúlt éveket jellemezte. Ez a társadalmi mobilizációt illetően kedvező fordulatot hozhat.

– Lehet abból baj a jövőre nézve, hogy a tehetséges, szegény fiatalok felsőoktatás helyett elmennek dolgozni, míg a szerényebb képességűek később nem tudják érvényesíteni azt az értékes oktatást, amelyet neves, drága egyetemeken kaptak?

– Ez a veszély nem fenyeget. Ismét a Diákhitel II.-t tudom felhozni, amelynek segítségével a tehetséges fiatalok anyagi hátterüktől függetlenül tanulhatnak.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...