A szoftverfejlesztői munka nem olyan ám, mint a kőművesé: felhúzza a házat, oszt’ jónapot. Érzelmi ráhangolódás, dédelgetés, utókövetés, sőt talán még a felhasználók pátyolgatása is hozzátartozik a lelkiismeretes programozáshoz.

Nagy teoretikusaink már sokszor és véget nem érően boncolgatták azt az egyszerűnek tűnő kérdést, hogy mikor ér véget egy munka (feladat). Amikor a melós a sarokba vágja a kalapácsot, a szoftverfejlesztő meg leüti az utolsó Entert? Vagy amikor az asztalos el-ellátogat barátjához, s megnézi, mit tartanak az általa faragott Luca-széken, a programozó pedig még évekig érdeklődik a felhasználónál az esetleges hibák után?

 

-
 

 

Az utolsó felhasználóig

Két válasz adható erre a kérdésre, egy rövid meg egy hosszú. A rövid: soha, legalábbis addig nem, amíg van, aki használja a szoftvert, vagy addig, amíg a programozó lát benne fantáziát – mondja Fischer Erik fejlesztőmérnök. A hosszú választ is két részre kell bontani. Egyfelől, ha a szoftver alapvetően nem kereskedelmi célra készül, akkor valóban addig nincs vége, amíg az írónak vannak ötletei, amelyeket bele szeretne tenni a szoftverébe. Ez nagyon hosszú idő is lehet, és nyilván ilyenkor nem számít a pénz, hiszen az ember a saját idejét invesztálja.

A másik eset a kereskedelmi szoftver, amikor szintén nincs és normális esetben nem is lehet vége a szoftver fejlesztésének akkor, amikor a specifikáció alapján az utolsó funkciót is beélesítik. Ilyenkor még jönnek a hibajavítások és az új funkciók, hiszen hiba mindig van, a felhasználók pedig mindig szeretnének új dolgokat. Kulturált esetben az ügyfél támogatási szerződést is köthet a szoftver fejlesztőjével. Ha ez megfeleően működik, a fejlesztésnek akkor van vége, amikor az utolsó felhasználó is megszűnik…

 

Mást is támogass!

Hargitai Zsolt, a Novell Magyarország üzletfejlesztési vezetője szerint sem áll meg a munka abban a pillanatban, hogy leütöttük az utolsó billentyűt. Az utolsó mérföldkő után is el kell kísérni a szoftvereket, azaz nagy figyelmet kell fordítani a támogatásra és a felhasználók visszajelzéseire. Célszerű testre szabott támogatási megoldásokkal hízelegni az ügyfeleknek. S annál jobban ránk izgulnak, ha nemcsak saját termékeinkhez, hanem igény esetén más szoftverhez is kapnak támogatást.

A komolyabb változtatásokat igénylő felhasználói visszajelzéseket és kéréseket viszont spéci támogatási csomagokban illik teljesíteni. Ezek minden esetben tartalmazzanak olyan frissítéseket is, amelyek szintén visszajelzések alapján készültek.

 

Örömmel bővítget

Az az ideális eset, amikor nem állunk meg az első visszajelzésnél. A folyamatos támogatás mikéntje a cég méretétől is függhet, azaz hogy külön részleget tartanak-e a supportnak, vagy maguk a fejlesztők végzik. Mindenesetre az biztos, hogy ha érzelmileg is kötődik valaki a programhoz, akkor a legjobbat próbálja kihozni belőle. A felhasználók visszajelzéseit szívesen fogadja, örömmel bővítgeti, javítgatja, akár a szabadidejében is. Nem lehet tudni ugyanakkor, hogy egy kötelező céges munka során mennyire alakul ki érzelmi kötődés a programozó és a program között. Kutasi Bence, a BME hallgatója inkább csak a saját fejből kipattant ötleteknél tudja ezt elképzelni.

Aztán vannak olyan területek, ahol egyre inkább elterjed az a szemlélet, hogy sosincs vége a melónak. Ilyen például a webfejlesztés: egy webalkalmazást mindig fejleszteni kell tovább és tovább, hiszen csak így maradhatnak fent a piacon.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...