„A hallgatói szerződés kötelezettséget jelent, ezért a röghöz kötés bizonyos szinten egyértelmű.”

-
Kártyás Gyula oktatási főigazgató, Óbuda Egyetem
– Hogyan fogadták a hallgatói szerződéseket az intézményvezetők és a hallgatók?

– A hallgatói szerződésekkel kapcsolatos első hírek megjelenését követően intézményvezetői oldalon egy bonyolult, nehezen kivitelezhető, sok kérdést és bizonytalanságot felvető rendszer látszódott, míg a hallgatói oldalt egyértelműen a bizonytalanság jellemezte.

Az előzetes várakozásoknál azonban lényegesen kedvezőbbek a tényszámok. A felvételit és a beiratkozást követően készített statisztikák azt mutatják, a megelőző évekkel közel azonos hallgatói létszám került felvételre az Óbudai Egyetemre. Szakjaink 90 százaléka a kiemelten támogatott műszaki, illetve informatikai képzési területhez tartozik, így közel 3000 állami ösztöndíjas hallgatót tudtunk felvenni. A szerződések aláírásának határideje lejárt, így azt láthatjuk, hogy ezen hallgatók döntő többségükben aláírták a szerződést. Normál felvételi eljárás során 3191 ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgató közül 2823-an aláírták a szerződést, 368 hallgató pedig nem, ebből 247 felvett hallgató meg sem jelent a beiratkozáson – ez az elmúlt évekhez hasonló arányú –, 98-an pedig inkább önköltséges formában iratkoztak be a képzésre. Ez utóbbiak többsége levelezős hallgató, akinek az önköltségi díját a munkahelye fizeti, így számukra a szerződés kötöttségei helyett volt vonzóbb az önköltséges forma.

– Az intézményekre milyen feladatokat ró a szerződés betartatása?

– Nehezet, különösen azért, mert a korábbi elképzelésekkel ellentétben – az adminisztrációt az Oktatási Hivatal végezte volna – a tájékoztatás jelentős része, az adminisztráció pedig teljes egészében az egyetemek feladatkörébe került. Munkatársaink számára külön képzést szerveztünk a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban, mind a szerződés pontos szövegének, a jogszabályi környezetének a bemutatása, mind pedig a hallgatói szerződések kezelésével kapcsolatos adminisztratív előírások betartásának megismertetése céljából. A hallgatói szerződések kezelésében és aláírásában a rektori hivatal és a tanulmányi osztályok működtek közre.

– Mennyire voltak tisztában a hallgatók azzal, hogy mit írnak alá?

– A regisztrációs héten különösen nagy hangsúlyt fektetett az egyetem az új felsőoktatási törvény hallgatóknak való bemutatására, csakúgy, mint arra, hogy felhívja a figyelmet a hallgatói szerződés aláírásával vállalt kötelezettségekre. Nemcsak a Magyarországon eltöltendő kötelező munkavégzésre, vagy ennek elmaradása esetén keletkező fizetési kötelezettségre, hanem rámutattunk a szerződés olyan pontjaira is, amelyek hasonló kötelezettséget rónak a hallgatókra. Erre példa az, hogy egyetemünkön korábban átlagosan 30 százalékos lemorzsolódás volt megfigyelhető az 1–4. félévben – a hallgatói szerződést aláírtaknak ilyenkor visszafizetési kötelezettsége keletkezik, vagy az, hogy a korábban államilag támogatott hallgatók költségtérítéses formára történő átsorolásakor a 15 százalékos limit eltűnt. Mindezek tehát jobb tanulmányi eredményekre kell, hogy sarkallják a hallgatókat, mert ellenkező esetben megjelenik a támogatás visszafizetésének kötelezettsége. A hallgatók többsége ismerte a szerződés szövegét – az „Én Felvim” oldalon névre szólóan olvasható volt. De nincs választás, az a hallgató, aki az egységes szerződést nem írta alá, csak önköltséges formában tanulhat az egyetemen.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...