Mostanában komollyá kezd válni a kiberhadviselés. Sok helyen már meg is kezdték a felkészülést a lőporfüst nélküli háborúzásra. De vajon mi a helyzet idehaza? Mi is sorozzuk a kiberkatonákat, csak nem vertük nagydobra?

Ahhoz, hogy jobban megértsük, miért indult el ez az egész kiberháborús mizéria, jó néhány évet vissza kell mennünk a múltba. Maga az internet őse, az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) is katonai célokra jött létre. Olyan amerikai katonai támaszpontokat kötött össze kezdetben, melyek egy esetleges atomtámadás esetén évekig képesek lettek volna több ezer embert elszállásolni, és a hálózat egyes csomópontok kiesése esetén is működőképes marad. Az első szélesebb körben kiépített ip alapú hálózat a később az internet alapjául szolgáló számítógép-hálózat volt. A ma is működő DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency), azaz a Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége hozta létre, majd az egyetemek és a fontosabb intézmények központi számítógépei között teremtette meg a kapcsolatot.

Az egyetemek szuperszámítógépeinek összekapcsolásának elsősorban anyagi okai voltak: az Egyesült Államok kormányai nem kívánták tovább finanszírozni a méregdrága, új gépek vásárlását, s inkább azt javasolták, hogy osszák meg egymás között az erőforrásokat.

 

-
Modern kiberkatonák

Egészen a 2000-es évekig nem is volt különösebb visszhangja világunkban a kiberhadviselésnek, viszont a különböző információtechnológiai újítások és az internet fejlődése – és persze elterjedtsége – mára lehetővé tették, hogy egy-két kütyü és egy kis gógyi segítségével alaposan megviccelhessük például egy bank ügyfeleit, vagy egy intézmény dolgozóit, vagy akár a NASA biztonsági rendszerét. Az olyan vírustámadások, mint például a 2008-ban elterjedt kémprogramocska, a valószínűleg orosz származású agent.btz, illetve a 2010-ben elburjánzó Stuxnet, amely (talán) amerikai–izraeli együttműködésben készült, Irán urándúsító centrifugáit fertőzték meg vele, nos, ezek már kiverték a biztosítékot mindenkinél. Főleg azért, mert az utóbbi kártevőnek szerte az interneten hamar elterjedtek a hasonmásai, s az azok megírását taglaló útmutatók. Nem volt mese, a problémát komolyan kellett venni.

 

Kiberkatona leszek

AZ USA-ban és Nagy-Britanniában olyan komolyan veszik a kiberhadviselést, hogy a honvédelemben külön részleget hoztak létre a probléma kezelésére. Szabvány eljárás, hogy szimulált vészhelyzetek segítségével képzik a leendő kiberkatonákat, akik számára komplett karrierlehetőséget kínálnak. Mi a helyzet tehát Magyarországon?

Idehaza még nem annyira divatos kiberkatonának lenni. Magyarország nem olyan nagy nemzet, mint az USA, vagy Kína, ahol óriási a fenyegetettség it-biztonsági szempontból. Ennek ellenére a kormány kezdi felismerni, hogy hamarosan Magyarországot is elérheti a lassacskán a második hidegháborúnak nevezhető kiberháború.

„Pozitív ebből a szempontból, hogy a kormány törvénymódosításokat tervez az informatikai nemzetvédelemmel kapcsolatban. A múlt heti budapesti Conference on Cyberspace rendezvénynek is a kormány adott helyet, sőt, Orbán Viktor személyesen nyitotta meg azt. Várhatóan egy jól felépített stratégiát fognak hamarosan elfogadni, aminek eredményeképpen nagyobb teret kaphat  a magyar etikus hekkerek hivatalos képzése” – mondta az itbridge-nek Béres Péter, a Sicontact it-igazgatója. Kifejtette, hogy a kormányok egyre több, nagy jelentőségű kiberesemény kapcsán avatkoznak be, így pár éven belül idehaza is vonzó lehet a kiberhadviselést mint karriert választani.

 

Irány a sereg!

Ha a kezdő informatikusok más utat akarnak választani, és bennük van a harci ösztön, természetesen jelenleg is van lehetőségük elmerülni az it-biztonságban. Egyelőre legfőképpen nem nemzeti szinten: az erre szakosodott cégek sokkal célirányosabb képzést tudnak biztosítani az önkéntes kiberközlegényeknek. A Nemzetvédelmi Egyetemen is egyre nagyobb gondot fordítanak a számítógépes bűnözés elleni védelemre, ennek mélysége azonban elenyésző a brit példához képest.

Ha valaki mégis kedvet érez a kiberháborúzáshoz, melegen ajánljuk figyelmébe Kovács László nemzetvédelmi alezredest, aki szíves-örömest gondjaiba veszi a zöldfülű hekkereket, és tejfelesszájúból kőkemény katonákká gyúrja a jelentkezőket.

 

Jószívű hekkerek

Nem kötelező a sereget választani. Egyenruha és nullásra vágott haj helyett elegendő egy kényelmes mackónadrágban megjelenni a NetAcademia Oktatóközpontban. (Persze, azért illik rendesen felöltözni. – a szerk.) Az Ethical Hacking konferenciát minden évben megrendezik, és bárki részt vehet rajta, aki akar. A legutóbbi eseményen Deim Ágoston, a NetAcademia oktatója az icmp- és http-üzenetekbe kódolt tetszőleges adatforgalom indítását mutatta be, míg Bencsáth Boldizsár, a BME CrySys Adat- és Rendszerbiztonsági Laboratóriumának adjunktusa dns-lekérdezésbe csomagolt php-kódot futtatott masszívan védett szervereken. Senkinek nem lehet tehát egy szava sem; kiberkatonának lenni akarni kell.

 

Külföldön is szeretik a magyar informatikust

Kérésünkre megszólalt a témában Ross Kennedy, a Liferay területi igazgatója, aki az itbridge-nek elmondta, hogy cége a régión belül számos híres egyetemmel áll kapcsolatban. Teljes oktatási csomagokat kínál it-területen, ezen belül az informatikai biztonság kiemelt figyelmet kap. Szerinte nem elegendő megalkotni az informatikai megoldásokat, nagyon fontos alapvetően biztonságossá tenni azokat, mert az elmúlt évtizedben a felhő alapú alkalmazások miatt emelkedik az adatkezelés kockázata. A közösségi média és az internetes vásárlási platformok használatával nagy mennyiségű adat kerülhet illetéktelen kezekbe. Ross Kennedy kiemelkedőnek tartja a magyar mérnököket, akik rendkívül erős, gyakorlaton alapuló képzést kapnak, emellett az elméleti oktatást sem kerülik. Mint kifejtette, a magyar it-biztonsági szakemberekre nagy a kereslet nemzetközi viszonylatban is.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...