A hallgatói szerződések szinte röghöz kötik a diákokat. Vagy mégsem? Hány évig tanulhatnak ingyen? Vannak-e kiskapuk, ha leszerződtek az állammal?

Úgy kellett ez, mint hátunkra a púp, állították a logó orrú hallgatók, miután eléjük tették azt a bizonyos hallgatóiszerződés-konstrukciót. (Lásd a keretes írást!) Volt, aki beiratkozáskor szembesült a feltételekkel, s volt, aki el sem olvasta, úgy írta alá. Azt mondták, ez van.

 

-
 

 

Mi az a hallgatói szerződés?

Csak akkor tanulhat valaki állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal, ha aláírja az állami ösztöndíjszerződést, amelyet a hallgató az államot képviselő Oktatási Hivatallal köt. Az állam vállalja, hogy állja a tanulmányok költségét, a hallgató pedig azt, hogy időben megszerzi a diplomát és adott ideig Magyarországon dolgozik.

Az új felsőoktatási törvény meghagyta azt a korábbi szabályt, hogy egy hallgató maximum 12 félévig tanulhat államilag finanszírozott formában. A változás csupán annyi, hogy szigorúbban szabályozzák, mennyi időt kapnak az adott szintű végzettség, azaz az alapszak, osztatlan képzés, mesterszak, felsőoktatási szakképzés megszerzésére az egyetemisták.

A képzési idő másfélszeresén belül meg kell szerezni a diplomát, különben vissza kell fizetni a képzés költségeinek felét. Ez azt jelenti, hogy az utolsó két félévet már csak költségtérítéses formában lehetséges elvégezni, de a belföldi munkavégzés hosszának kiszámításakor csak az államilag támogatott szemesztereket fogják alapul venni.

Mivel a korábbi szakokat még a régi rendszerben kezdték el az egyetemi hallgatók, csak a mesterképzés számít, vagyis két évig kell magyarországi munkahelyen dolgozni a diplomaszerzést követő húsz évben – adnak felvilágosítást a szakértők.

Ha ez van, hát ez van!

De milyen kiskapuk léteznek: mi történik, ha valaki három gyereket vállal, vagy ha nem szerzi meg időben a diplomához szükséges nyelvvizsgát, ha katonai szolgálatot teljesít, esetleg határon túli magyar?

 

A hallgatók főbb kötelezettségei

1. Meghatározott időn, de a képzési idő legfeljebb másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet.

2. Az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni, vagy

3. átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50 százalékának megfelelő összeget a magyar államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

4. visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont szerint hazai munkaviszonyt.

Azok a bizonyos kivételek

Ez most kissé nehezebben érthető, jogi nyelvezetű rész lesz, de a teljesség kedvéért verekedjük át magunkat rajta. Tehát, a felvetett kérdésekre a válasz: a hitéleti képzésben részt vevő állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgatót a szerződés második (hazai munkavégzési kötelezettség) és a negyedik pontja (visszafizetési kötelezettség meg nem szerzett diploma esetén) nem érinti.

A határon túli magyarok a második pontban foglalt kötelezettséget a származási országban is teljesíthetik. A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben veszik figyelembe.

Ha valaki párhuzamosan több oklevelet is szerez állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésekben, akkor az első oklevél megszerzésétől számolják kötelezettségeinek teljesítését.

Azoknak a nőknek, akiknek két vagy több gyermekük van (a gyermeket azonban csak az egyik szülőnél „számítják be”) vagy akik halmozottan hátrányos helyzetűek, nem kell teljesíteni a feltételeket. Mentesülnek a kötelezettségek egy részének teljesítése alól azok is, akik megváltozott munkaképességűek, tartósan betegek, esetleg balesetet szenvedtek. Szóval, így tisztább a kép?

 

A számok

Állítólag nem túl bonyolult a képlet. Mindössze kettővel kell beszorozni az állami támogatású félévek számát. Ha például három évig tanult valaki, akkor hat évet kell ledolgozni, a diploma megszerzésétől számított húsz éven belül. Ha valaki az egyetem alatt vállal munkát, az nem számít, hiába dolgozza végig a három–öt évet. Csak a diploma megszerzése után végzett munka számít. Viszont több részletben is teljesíthetők a feltételek. Annyi csak a lényeg, hogy húsz éven belül meglegyen a hat, hét, tíz vagy tizenkét év.

A részösztöndíjasok bizony rosszul jöhetnek ki az új feltételekből. Azok a részösztöndíjas mérnök-informatikus szakos hallgatók, akik a képzési költségek felét állják (300 ezer forint helyett 150 ezer forintot fizetnek szemeszterenként), ugyanannyi ideig kell Magyarországon dolgozniuk a diploma megszerzése után, mint a teljes ösztöndíjasoknak. Lehet, hogy vigasztalóan hangzik – vagy nem –, de csupán a költségek felét kell majd visszafizetni, ha pedig az előírt idő másfélszeresén belül nem szereznek oklevelet, akkor a negyedét.

Ez az összeg egy hét félévet végző, részösztöndíjas mérnök-informatikusnak – ha a végzés utáni húsz évben nem dolgozik legalább hét évig itthon, 525 ezer forintot jelent; ha pedig nem diplomázik időben, 262 500 forinttól kénytelen megválni.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...