„Szocio-trippek” sorozatát kell átvészelniük azoknak a tanulóknak, akik tömegszállásokon kénytelenek élni, mert nem jutottak be a koleszbe.

Nem szabad királykisasszonyként viselkedni, ha az egyetem miatt meg kellett válni a kényelmes gyerekszobától és a megszokott jóléttől. Előfordul, hogy a sikeres karrierépítés érdekében néha meg kell osztani a hálószobát a vérszívó ágyi poloskákkal, és ami még ennél is rosszabb lehet: vadidegenekkel.

A nehezebb sorsú egyetemisták nagy része pozitív élményként élte meg a diákélet úgynevezett kellemetlenségeit; a „csövezést”, szűkölködést, a lakásról lakásra járást, ugyanis nem mindenkinek adatik meg – az ilyen körülmények között luxusnak számító – kollégiumi szoba.

 

-
 

 

Alkalmazkodásra ítélve

Van, hogy 30 ezret is elkérnek egy hónapnyi „négy fal-padló-plafon” összeállításért a zsugori lakástulajdonosok, akik nyáron az átutazó turistákból, az év fennmaradó időszakában pedig a csóringer tanulókból élnek. Az ilyen lehetőségek gyakran tényleg nem nevezhetők otthonnak, talán szállásnak sem nagyon.

Elég csak feleleveníteni egy végzett egyetemista történetét: a körülbelül 120 négyzetméteres, klasszikus polgári lakásban 15-en (!) laktak (?) egyszerre. A saját szoba csak álom volt, még az is nagy értéknek számított, ha valamilyen ágyhoz hasonló alkalmatosság jutott a 30 ezres bérért cserébe. Az itbusiness nyugalomra és biztonságra elkeseredetten vágyó interjúalanya hónapokon keresztül volt kénytelen egy galériaszerű „tárolóban” aludni szendvicsként: egy „ember-alátétként” funkcionáló dohos szivacs és a plafon fogta közre.

 

Privát szféra off

Ha a diák kénytelen elviselni, hogy egy nagy fiókért vív territoriális harcot néhány óra alvás reményében, arra ne is számítson, hogy a tanuláshoz biztosítva lesznek a megfelelő körülmények. Mivel az embereknek egy haverja legalább van, jó eséllyel mindig többen lógnak a kégliben a „hivatalos” keretnél. A „hering a konzervdobozban” effektus aktív szereplőjeként képesnek kell lennünk a külvilág kizárására. De nemcsak az eleinte ismeretlen lakótársak váratlanul érkező spanjainak darabszáma, hanem azok viselkedése és empatikus készségei is nagy mértékben befolyásolhatják az alany tanulmányi teljesítményét. Nem csak a tömegszállásokon, a kollégiumokban is mindennapi esemény, hogy idegen emberek rontanak be pusztán szórakozásból az okosodni vágyók barlangjába, és kérdés nélkül házibulivá alakítják a tanulószobát. A maszek tömegszállásokon ráadásul még nevelő sincs, aki rendet tenne, ezért mindig van legalább egyvalaki, aki hangosan hallgatja a zenét, vagy állófogadást tart a többiek nagy örömére.

A mellékhelyiségek kérdése azért általában mindenhol meg van oldva, de a szégyenlősködésről hamar le kell szokni. Internetes fórumokat böngészve egy leendő hallgató kérdésére bukkantunk: „Ciki-e alsónadrágban zuhanyozni?” A válaszok alapján az érdeklődő alighanem a pszichiátriát választotta a kollégium helyett.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...