A bolognai rendszer első generációja landol mostanság a munkaerőpiacon. Valamelyest rosszabbul járhatnak a bsc-sek, főiskolai végzettségként árazza be őket a piac, holott egyetemet végeztek.

-
Magyarországon jóval alacsonyabb a bsc–msc átlépés aránya az európai átlaghoz képest, 20–30 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan csak bsc diplomával vágnak neki a munkaerőpiacnak, s valószínűleg nem is fognak visszakerülni a felsőoktatásba. Pedig a bolognai rendszer lényege az, hogy rugalmasan, bármikor vissza lehessen kapcsolódni és különböző msc-fokozatokat lehessen szerezni. (Lásd keretes írásunkat a szintekről!)

 

Elemzői szemmel

Veroszta Zsuzsanna, az Educatio Nonprofit Kft. vezető elemzője elmondta, hogy ugyan 2006-ban vált az új rendszer teljes körűvé, előtte azonban 2004-ben a Bachelor-programokat, főleg a műszaki szakokon, kísérleti jelleggel már kipróbálták. A figyelem most annak szól, hogy miképpen vált be egy megváltoztatott rendszer, hogyan fogadja be a munkaerőpiac az új képzési formában tanult hallgatókat, s mi lesz velük később.

Ha a munkaerő-piaci fogadtatást nézzük, akkor pár évvel ezelőtt a munkáltatók még nem ismerték az új formát, és nem is értették. Manapság már kezdenek megbarátkozni vele, de a konkrét számok azt mutatják, hogy mindössze főiskolai végzettségűként tartják nyilván a bsc-s pályakezdőket. Nyilván a hagyományos egyetemi képzésben részesültek kedvezőbb helyzetben vannak, de innentől kezdve stratégiai kérdés az, hogy valójában megéri-e azt a plusz 2-3 évet ráhúzni az alapképzésre.

 

Együnk inkább spagettit!

Miért kellett nekünk bologna? Hadd essen annyi szó az előzményekről, hogy az Európai Unió kibővülése során lehetőség nyílt a hallgatók előtt, hogy tanulmányaikat külföldön is végezhessék, részt vehessenek külföldi szakmai gyakorlatokon, szemináriumokon, ami majd beszámításra kerül a tanulmányi eredményekbe. Csakhogy az országok eltérő oktatási rendszerrel működtek. Így hát az 1990-es évektől Európa több országában elindították a felsőoktatás megreformálását, melyet az 1999. június 19-én aláírt Bolognai Nyilatkozatban keretrendszerbe tereltek. A nyilatkozathoz mára már 45 ország csatlakozott, közöttük Magyarország is.

Az előkészületi fázisban a felsőoktatásban tevékenykedő vezetők szívták a fogukat, miután rengeteg adminisztrációs teherrel járt az átállás, továbbá nem kevés zavart okozott a pedagógusok felkészítésében. S a hallgatók fejében is egyre több kérdőjel jelent meg: hogyan tovább, mi lesz velük, mennyit ér a diplomájuk, milyen esélyekkel helyezkedhetnek el?

A válaszokra az elkövetkező időszakban fogunk értékelhető választ kapni. Felmerül azonban egy kínzó kérdés: ha azért akartuk megreformálni az oktatási rendszert, hogy külföldön szerezhessenek tapasztalatokat a fiatalok, akkor miért is kötelezzük az új felsőoktatási törvény szerint őket arra, hogy itthon maradjanak és ne külföldre menjenek dolgozni?

 

Nem vált be?

Azzal szembesült tehát a munkaerőpiac, hogy csak ez a kétféle képzési szint, az alapképzés és a mesterképzés van, és ez már bizony így is marad! A cégvezetőkkel folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy egyelőre még barátkoznak a helyzettel, de érzékelhető, hogy nem elégedettek az alapszintet elvégzett hallgatók tudásával. Persze, a teljes képhez jobban kéne ismernünk a mesterképzésből kikerülőket is, de mivel a rendszer még a „gyerekcipő” fázisban tart, nagyon kis létszámú msc-s hallgatót lehet fellelni. Ahogy majd idővel nő a számuk, könnyebb lesz a nagyobb merítésből mintát venni és azt elemezni.

 

Alacsonyabb árszinttel

Míg az elemzők óvatosan fogalmaznak, addig néhány becserkészett hallgató elárulta – név nélkül –, hogy a munkaerőpiacon nehezen boldogulnak bsc-s diplomájukkal. Ennek szerintük az egyik oka az lehet, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt sok helyen van létszámstop, de az is előfordult már, hogy hiába tanultak egyetemen, a 3 éves alapképzést csak főiskolai végzettségként árazzák be a vállalatok. Például egy egyetemet végzett pályakezdő nettó 200 ezer forint fizetéssel kalkulálhat, míg egy bsc-s csak nettó 168 ezer forintot „ér”.

Bevallották fű alatt, hogy aki kicsit lustább volt a tanulmányi időszak alatt – például nem alakított ki kapcsolatot az iparággal, azaz nem dolgozott gyakornokként, nem vett részt projektekben, egyszóval „szűzen” vadászik állásra –, az komoly hendikeppel indul.

Ha egy rövid összegzést kellene végezni, egyelőre zűrzavar van, kell egy kis idő, amíg a piac megszokja, hogy mit kap, a végzősök pedig megtalálják a helyüket.

------------------------------------------------------------------------

 

Az osztott képzés szintjei

alapképzés (3-4 év): a korábbi főiskolai szintnek felel meg;

mesterképzés (1–2 év): a korábbi egyetemi („okleveles”) diploma szintet jelenti;

doktori képzés (3 év): tudományos fokozat, PhD („egyetemi doktor” szint) megszerzésének a lehetősége.

 

Bachelor diplomások a műszaki és informatikai képzési területeken (százalék)

(Az abszolutórium megszerzése utáni 1–3. évben)

 

Bsc végzettség

Msc végzettség

Hagyományos egyetemi végzettség

Hagyományos főiskolai végzettség

Műszaki vagy informatikai végzettség

6,60

2,20

4,80

6,90

Egyéb végzettség

10,30

7,30

7,50

6,20

 

 

Külföldi tulajdonú cégeknél dolgozók százalékos aránya

(Az abszolutórium megszerzése utáni 1–3. évben)

 

Bsc végzettség

Msc végzettség

Hagyományos egyetemi végzettség

Hagyományos főiskolai végzettség

Műszaki vagy informatikai végzettség

35,60

29,90

38,60

29,20

Egyéb végzettség

18,50

15,80

23,40

19,20

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...