Sok fiatal kényszerből dönt a diplomás karrier mellett, mert Magyarországon nem tudna másképp megélni. Pedig a szakmunkáshiány igen súlyos.

-
Süli Dávid HÖK-elnök, Óbuda Egyetem Bánki Donát Kar
– Hogyan látod, figyelembe veszik-e az egyetemi jelentkezéseknél a fiatalok a munkaerő-piaci trendeket?

– Mivel sok szakon túlképeztünk, bizony előfordulhat, hogy akár 2-3 diplomával sem tud valaki elhelyezkedni. Sok a fiatal, képzett munkanélküli. Vélhetően az új felsőoktatási törvény is ezt szeretné korrigálni az elkövetkező időszakban. De úgy látom, és a statisztikák is azt mutatják, hogy kifejezetten céltudatosan választják a mérnöki pályát a leendő hallgatók. Valószínűleg ez annak a pr-tevékenységnek is köszönhető, amely a médiából árad: „Mérnöknek lenni jó!” vagy a „Mérnököknek nagyobb esélyük van az elhelyezkedésre.” Ebből a szempontból nézve nyilvánvalóan figyelembe veszik a trendeket.

Egyértelmű trend viszont, hogy nagy szükség lenne szakmunkásokra, itt bizony súlyos hiánnyal küszködnek a cégek. Sajnálatos, de tény, hogy a fiatalok legtöbbje arra kényszerül, hogy diplomás karriert építsen, mert másképp nem tudna megélni Magyarországon. Jóval többen választanák a szakmunkásképzést, ha az valóban élhető fizetéssel kecsegtetne és emellett a szakmai megbecsülést is megkaphatnák.

 

– Jellemző a tanácstalanság a felsőoktatási területen, emiatt talán még fontosabb szerephez jut a tudatos életpálya felállítása. Tisztában vannak vele a jelentkezők? Mik a tapasztalatok?

– Sokan vannak, akik a tanulmányok után azonnal diplomát szeretnének, majd multihoz akarnak kerülni és rögvest vezető pozíciót remélnek. Csak a pénz lebeg a szemük előtt, nem szeretnék átélni szüleik küszködését. Ez nem tervezett életpályamodell. Népes az a másik réteg is, aki már a beiratkozásnál tudja, hogy mi lesz vele, ha elvégzi az alapszakot, a BSc-t, akarja-e a mesterképzést, az Msc-t, és milyen lehetősége van, ha doktorira, Phd-ra szeretne menni. Az ő esetükben tudatos az életpálya-tervezés. Nem tudnám megmondani, melyik réteg a nagyobb.

 

– A piac gyakorlott és elméletileg felkészült munkaerőt vár el. A tanulmányok mellett a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére is figyelni kell, ami nagyon nehéz. Milyen lehetőségek vannak?

– Az Óbuda Egyetem képzési struktúrája egyre gyakorlatorientáltabb. Mára a kötelező gyakorlatok a tanterv részei, s nem opcionálisan választhatóak. Például az intézményben viszonylag új lehetőség, hogy gyártósorról lekerült robotokat programoznak a mérnök-hallgatók.

Emellett jó néhány multinacionális céggel sikerült már kiváló kapcsolatot kialakítanunk. Elsősorban a nyári időszakok azok, amikor gyakornokként be lehet kapcsolódni egy-egy céges projektbe. Örömmel látjuk, hogy a diákok felől konkrét igény van a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, ezért továbbra is ebbe az irányba haladunk.

 

– Hol kaphatnak segítséget – tanszéken, pályaorientációs tanácsadónál stb. – a diákok, milyen piaci elvárásoknak kell majd megfelelniük?

– Sokrétű információszerzést biztosítunk az intézményen belül. Érdemes bombázni a tanszékvezetőket, tanárokat és a hallgatói önkormányzatokat. Nekik már kialakított, közvetlen kapcsolatrendszerük és tapasztalatuk van. A hallgatói központokban akár a hallgatói életpályát is fel lehet építeni, illetve ott van a karrierközpontunk, ahol az egyetem utáni léttel foglalkoznak a munkatársak.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...