Nem csak egészségtelen a túlzásba vitt bulizás, de a karrier alakulásának szempontjából is meg kell gondolni akár a féktelenséget, akár a visszafogottságot.

Elérkeztünk a diáklét talán legproblémásabb témájához: a féktelen bulik és vad partik világához, amelyben könnyen eltévedhet az óvatlan hallgató, ha nem kezeli helyén a dolgokat. Márpedig a helyzet nem egyszerű, hiszen míg az általános és középiskolában a szülői szigor általában azért használ, a felsőoktatásban kicsit más a helyzet, hiszen jogilag felnőtt emberek kerülnek az intézményekbe. Ugyanakkor ez a legkritikusabb időszak is egyben, hiszen a diákok nagy része először van huzamosabb ideig távol az otthonától és a szüleitől, azaz beilleszkedését és jövőbeni boldogulását illetően magára van utalva. Sok diák ilyenkor az alkoholban – esetleg más kábítószerekben – látja a megoldást, a gátlások oldásának lehetőségét. Ehhez a különböző klubok és diákegyletek kiváló ugródeszkául szolgálnak, gyakran hatalmas rendezvényekkel és italakciókkal csábítják a nebulókat, sőt, ha már itt tartunk, több intézménynél rendeznek olyan hagyományőrző egyetemi napokat, ahol egyenesen kötelező az alkoholfogyasztás. Így már a gólyák is több (sok) lehetőséget kapnak, hogy lerombolják a még fel sem épített imázsukat.

 

-
 

 

Generációja válogatja

Palencsár Miklós business mentor szerint azonban nem ennyire szörnyű a helyzet. Mint mondta, generációja válogatja, ki hogyan áll az önpusztító életmódhoz. „A mi generációnknál – mai 29–41 éves üzletembereknél – a főiskolás, egyetemi évek alatt szinte természetes volt a féktelen bulizás. Bár jómagam ebből tudatosan kimaradtam, egyrészt antialkoholistaként és antidrogosként, másrészt élsportolóként, úgy gondolom – bár ez csak később derült ki –, előnyömre vált. Látom, hallom vissza, hogy a most már meghatározó pozícióban lévő évfolyamtársaim sem szívesen üzletelnek a „partykirályokkal” – magyarázta a szakember.

Úgy véli, a mostani 16–28 éves  generációnál már minden professzionálisabb. Szerinte manapság egy 14 éves „gyerek” már konkrétan tudja, mit akar az élettől, és mely területen szeretne elhelyezkedni, tanulmányait is így folyatja.

„A felsőoktatási intézmények egyre inkább »ugródeszka« szerepkörbe kerülnek ahelyett, hogy felhőtlen, partizós buliévek helyszínei lennének. És arra, hogy ki mennyire volt tudatos már iskolás korában, mindenki fog emlékezni. Ha cége jövőjéről, vagy üzleti partneréről kell döntenie egy menedzsernek majd 35 évesen, biztosan nem a buli nagyjait bízza meg” – ismételte meg a business mentor.

 

Hibás az iskola?

A Budapesti Műszaki Egyetem egyik nagy diákrendezvényén, a csaknem egyhetes Schönherz Kupán, vagy a kétévente megrendezésre kerülő, ötnapos Veszprémi Egyetemi Napokon a program jelentős részét hivatalosan is az ivás teszi ki. A csapatok többször mérik össze képességeiket különböző alkoholfogyasztási versenyszámokban, a részt vevő fiatalok többsége több napon keresztül gyakorlatilag folyamatosan részeg. Talán joggal merül fel az emberben a kérdés, hogy vajon az adott intézmény hibás-e a diákok „lezüllesztésében”. Ugyanakkor valahol meg feleslegesen, hiszen egy felnőtt embernek tudnia kell mérlegelni, s eldönteni, hogy csak úgy tudja-e magát jól érezni, hogy tajtrészegre issza magát. „Komoly önértékelési és pszichés problémák jele, ha valakinek le kell innia magát ahhoz, hogy élvezni tudjon egy bulit. Ezek pótcselekvések. És ha valakinek sokszor kell pótcselekvéshez nyúlnia, akkor el kell gondolkozni azon, ki is ő valójában, miért akar álarcot mutatni állandóan, és hogy ez az álarc mennyire lesz terhes egész életében” – mondta a szakember. Szerinte ezeknek az embereknek már látni kellene azt, mennyire professzionálisan alakul a világ körülöttük, milyen nehéz talpon maradni. „Semmiképp nem venném le a felelősséget róluk, és tenném át az intézményre. Az iskolákban nem lehet parancsszóra rendet tenni, de úgy gondolom, sokkal nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy már az egyetem, főiskola első évétől valódi menedzserek számoljanak be a diákoknak a valódi menedzseréletről. Ez hiányzik az oktatásból. Vannak nagynevű vendégelőadók, de kevés helyen beszél egy jelenleg is sikeres üzletember az igazi üzletről a diákoknak” – tette hozzá a business mentor.

 

-
Semlegesnek maradni

Nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik nem túl nagy partyarcok, vagy például nem fogyasztanak alkoholt, hiszen ők azzal kerülhetnek nehéz helyzetbe, hogy környezetük általában ennek ellenkezőjére buzdítja őket. Ez egy nagyon érdekes szituáció, hiszen fennáll a veszélye, hogy ha nem „bandázunk”, akkor mondjuk kiközösítenek, lúzernek vagy kockának nézik az embert. A mostani cikk egyik alapfelvetése ugye az volna, hogy a túlzásba vitt bulizós életvitel nem feltétlenül használ a jövőbeli karrierünknek. De mi a helyzet azokkal, akiket a többség már az elején kitaszított azért, mert lúzer volt?

„A gond az én tapasztalásom szerint nem az, hogy mivel ők kimaradnak a buliból, lúzerként kezelik őket. Az már inkább, ha ezt ők el is hiszik, és emiatt akarnak különböző viselkedésformákat felvenni. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy különböző személyiségtípusok vagyunk. Egy fókuszba kerülni akaró önmegvalósítót vagy egy bikaviadal győzteseként kikerülni akaró uralkodót sosem fog tudni felülmúlni a bulizásban egy professzionalista vagy épp egy emberközpontú. És már ilyenkor meg kell tanulni a helyünket az életben. Ha introvertáltabb típusok vagyunk, hiába öntünk fel a garatra, hogy egy éjszaka erejéig mi legyünk a megmondóemberek. Mert úgysem leszünk, maximum az eredeti értékeinket veszítjük el. Szerintem az önismeret rendkívül fontos e téren is, hogy tudjuk, mik az értékeink. És meg kell várni, hogy ezeket az értékeket tartsa fontosnak valaki” – magyarázta a business mentor.

Ugyanakkor az sem járható út, ha megfutamodunk a minket ért intrikák miatt. „Nem futhat valaki egész életében mások, de leginkább önmaga elől! Meg kell tanulni így felépíteni saját magát, hiszen eljön az üzleti élet, és ugyanúgy a nagyhangú, magamutogató emberek között lesz, csak már nem egy bulin fogják mellőzni, hanem egy üzleti konferencián és nem a partiközösségből, hanem az üzleti életből marad ki” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy ha nem tanulja meg azt a viselkedési mechanizmust, hogyan kell „eladnia” saját értékeit, akkor az illető később is lúzer marad. „Amikor a partizós haverjaim anno komoly kérdésekre kerestek józan választ, objektíven, olyan embertől, akinek a fejét nem lehet „elcsavarni”, akkor mindig hozzám jöttek. Ez mai napig így van! Mindenkinek eljön a saját ideje, ha meg tudja tartani önmagát” – tette hozzá.

Dorbézoló fiatalság

Magyarországon a szenvedélybetegségekkel kapcsolatban felmerülő esetleges problémák már egész fiatal kortól jelen vannak a diákok életében. A 16 évesek negyede napi rendszerességgel dohányzik, 60 százalékuk pedig életében legalább egyszer volt már részeg; az előbbi arány Európában 17, az utóbbi 47 százalék – áll a négyévente végzett ESPAD-felmérésben (European School Survey Project on Alcohol and other Drugs – Európai iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól). A dohányzás elterjedtségében Európa vezető országai közé került Magyarország, ahol átlag feletti az alkoholfogyasztás is. Magyarországon a 16 évesek 94 százaléka ivott már alkoholt, ez az arány Európában 87 százalék. Havi rendszerességgel az európai tanulók 57, a magyarok 61 százaléka iszik, de míg Európában leginkább sört fogyasztanak, nálunk a tömény ital a domináns, amelyet inkább a lányok isznak – derült ki a felmérésből.

Az illegális szerek használata is kezd ijesztő mértékeket ölteni a jelentés tanulsága szerint. Európában 1995 és 2011 között 11-ről 18 százalékra nőtt a kábítószert legalább egyszer már fogyasztó diákok aránya, 2007-től ezen az értéken stagnál ez a mutató. A tiltott szereket valaha kipróbálók aránya 1995 és 2011 között 5-ről 20 százalékra nőtt Magyarországon.

 

Arany közép?

Most már csak az a kérdés, hogy ha nem akarunk túlzottan belefolyni az egyetemi partik világába, viszont azt sem szeretnénk, ha emiatt lúzernek tűnnénk, akkor mit tegyünk. Kézenfekvő az arany középút választása, amivel elvileg nem nagyon lőhetünk mellé, hiszen a bulizást nem visszük túlzásba, de nem is zárkózunk el attól teljesen. Palencsár Miklós szerint azonban nem feltétlenül ebbe az irányba kell haladni, mivel szerinte nagyon is embertípusfüggő, kinek milyen utat kellene követnie. „ Az uralkodó típus tudja alakítani saját környezetét, ő szabályokat, követendő viselkedési morált tud definiálni. Figyeljen oda arra, ha már ilyen hatalom van a kezében, hogy ezt ne kótyavetyélje el a bulikirály szerepre. Ha már diák korában a valódi értékek mellé voksol, akkor az üzleti életben is őt fogják követni. A közösséget formálni nem tudó emberközpontú, professzionalista típusok számára pedig nagyon fontos, hogy saját értékeiket megtanulják értékként kezelni és közvetíteni.”

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...