Ezer éven át nem változott a tudás szervezett átadásának módja, s ezt nem befolyásolta sem a könyvnyomtatás, sem a személyi számítógép megjelenése. Az internet azonban más káposzta: szaporodnak az online egyetemi kurzusok, bár belátható időn belül nem fognak a hagyományossal egyenrangú végzettséget adni.

-
Benedek András, BME Műszaki Pedagógia Tanszék
A világ egyetemei sorra kínálják az online kurzusokat, s a sávszélesség rohamos bővülése élethű virtuális előadótermekbe röpíti az otthon üldögélő hallgatót. Vagy van-e egyéb tényező is, ami felveti, hogy egy egyetem online is kínálja kurzusait?

Érdekes problémát vet fel a felsőoktatás tömegesedése. Egyrészt általános igény van arra, hogy a népesség bizonyos hányada egyetemi diplomát szerezzen, másrészt az egyetemek, főiskolák égnek a vágytól, hogy egyfajta elitképzővé is váljanak. A mérce ebben a túljelentkezés aránya, ami megmutatja, hogy egy egyetem mennyire vonzó, illetve hol helyezkedik el a nemzetközi rangsorban. A hagyományos felsőoktatás ezekkel a problémákkal egyre nehezebben birkózik meg. Ugyanis oly mértékű információrobbanás következett be, s ennek nyomán oly mértékben differenciált lett az oktatás szerkezete, hogy a hagyományos (tipikus) tanulást már nem lehet kizárólagosnak tekinteni. Az ezredfordulóra azonban a technológia, a szélessávú internet képessé vált arra, hogy a gazdag médiatartalmakat és bonyolult, hipertextes hozzáféréseket kezelje. Az elitképzés kezdetben elzárkózott ettől, s a magyar felsőoktatás még ma sem igen tudja hová tenni a nem hagyományos, atipikus tanulást.

 

Szerintem 10–20 év múlva ez lesz a tipikus forma…

Elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben megváltoznak ezek a fogalmak. Most mindenesetre már ott tartunk, hogy a tömegoktatás már kénytelen beépíteni ezeket az eszközöket. Elvégre a hallgatók már egyre kevésbé jegyzetfüzettel a hónuk alatt mennek előadásra, hanem a noteszgépüket, okostelefonjukat hurcolják. Erősíti a tendenciát, hogy a világ leghíresebb egyetemei sorra teszik online és ingyenesen elérhetővé kurzusaikat. Ez két szempontból sem mellékes. Egyrészt feloldódott az elit egyetemekre jellemző zárt klub jelleg. Másrészt nem feltétlenül kell bejárni az előadótermekbe, sőt vizsgázni is csak az „megy”, akiben megvan a kellő kitartás és tudásvágy. Ott még, sajna, nem tartunk, még az amerikai egyetemeken sem, hogy az így szerzett krediteket beszámítsák a diplomába. A hallgató kaphat bizonyítványt a kurzus sikeres elvégzéséről, de ez a legtöbb munkaadónak édeskevés. De pillanatnyilag nem is ez a cél, hanem az, hogy mindenki hozzáférjen a tudás asztalához. Így talán feloldható a tömegesedés támasztotta igény és az elit egyetemek elzárkózási hajlama közti ellentét. Eltűnik majd az az oktatói hozzáállás is, hogy tananyagát csak akkor lehet megismerni, ha a diák beül az órára, s a prezentációjának még a tartalmát sem adja oda, legfeljebb csak kivetíti.

 

Most, hogy szűkül az államilag támogatott helyek száma, s ezzel párhuzamosan nő a fizetős kurzusok köre, nem jó alternatíva-e az ingyenes online tanulás azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak a magas tandíjakat?

Ez nehéz kérdés, mert az, hogy az oktatás pénzbe kerül, világjelenség, bár próbálják jól eltalálni az ár-érték arányt. A fizetőképesség az online kurzusok iránt meglehetősen korlátozott, különösen Magyarországon, a nemzetközi távkurzusokon való részvételt pedig nyelvi problémák is akadályozzák. Jó hír viszont, hogy a potenciális felvételizők olyan online felkészítő kurzusokon vehetnek részt ingyenesen, ahol a későbbi beilleszkedés szempontjából kritikus tantárgyakban mélyíthetik el tudásukat. Egy másik vonulatban pedig a hagyományos oktatást támogatják elektronikus tananyaggal. Mégpedig úgy, hogy az e-tananyagok kapcsolódnak a jegyzetekhez, lehetővé teszik az e-jegyzetelést, az elektronikus tesztírást, konzultációt, a zh-k szervezését vagy akár dolgozatok leadását stb. A diákok nyitottak erre. S mivel praktikusan gondolkoznak, igyekeznek tanulási stratégiájukat úgy alakítani, hogy az eredményes legyen. Mindehhez hozzájön még, hogy a fiatalabb tanerő ehhez a keretrendszerhez tantárgyi blogokat, fórumokat kapcsol, s felhasználja a Facebookot is. Elektronikus jegyzeteket hoznak létre, s ezeket adott esetben a hallgatókkal közösen frissítik. A hallgatók pedig akár YouTube-jellegű rövid, amatőr videókat töltenek fel a tananyaghoz kapcsolódóan. Ezek a tendenciák erősen jelen vannak itthon is, s próbálnak illeszkedni a vizsgarendszert szabályozó előírásokhoz. Ugyanakkor mégsem lehet ráfogni, hogy online oktatás lenne, hanem valamiféle kevert eljárás az, amely a mai magyar felsőoktatásban már komoly arányt képvisel.

 

-
Ezek az e-jegyzetek azonos értékűek a nyomtatottakkal, illetve ha valaki vizsgázik belőlük, teljes értékű jegyet kap rá?

Teljes mértékben. Sőt, az az előnye is megvan az e-jegyzetnek, hogy gyorsan lehet frissíteni, javítani, s jóval gazdagabb tartalmat lehet belevinni. Itt vannak például a továbbkattintást lehetővé tevő hipertextes megoldások vagy multimédiás elemek beágyazása. Ráadásul mindez ingyen, s nem kell megvenni, mondjuk, egy színes-szagos, méregdrága műszaki tankönyvet, amelynek legfeljebb csak a következő kiadása frissül egy-két év múlva. Ez a mai, állandóan változó világban nem engedhető meg.

 

Ha ilyen szép és jó minden, nem lehetne a teljes felsőoktatást „digitalizálni”?

Több okból sem. Egyrészt ha valaki sikerrel elvégez egy online egyetemi kurzust, nem kap érte kreditet, „csak” a tudását mélyítette el. Másrészt vannak olyan gyakorlati tantárgyak, amelyeket csak a helyszínen lehet elsajátítani. Én például nem szívesen feküdnék olyan orvos kése alá, aki csak a virtuális térben tanult meg operálni. Harmadrészt pedig maguk a hallgatók is igénylik a személyes jelenlétet, az élő vitákat egymással és az oktatókkal, s a közös – nem virtuális – bulikat. Valójában a legnagyobb sávszélességet az információk, a tudás átadásában a személyes kommunikáció jelenti a jövőben is.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...