A Thinkers 50 egyetlen magyar származású üzleti guruja Hámori Mónika, 37 évesen lett professzor. A pennsylvaniai Wharton Business Schoolon doktorált, jelenleg a madridi IE Business School professzora.

-
Hámori Mónika
A diploma után még két évet dolgozott Magyarországon, mielőtt megkezdte volna doktori tanulmányait az Egyesült Államokban, a három legrangosabb gazdasági iskola egyikében, ahol hússzoros a túljelentkezés. Kilenc éves kora óta tanul angolul, szinte anyanyelvi szinten beszéli a nyelvet. A speciális PhD-képzésen elvárták, hogy komoly kutatási tapasztalattal is rendelkezzenek a jelentkezők, ő három diplomamunkát írt meg, konzulensként is dolgozott, és a Munkaügyi Szemlében jelentek már meg publikációi.

 

Útlevél az összes egyetemre

Magyar diákként a legkönnyebb kijutni az USA-ba. A tandíjat és a megélhetési költségeket az egyetem fizette. (Ez évi mintegy 48 ezer dollár, most épp több mint 13 millió forint – a szerk.) Az első két év nagyon nehéz volt, mivel lényeges különbség van az amerikai és a magyar oktatási rendszer között. Ott elvárják a véleményalkotást a diákoktól, számon lehet kérni egy rossz jegyet a tanáron, és proaktívan kell fellépni, hogy a pedagógusok bevegyék a hallgatót a kutatásokba. Az első évben reggel 8-tól este 10-ig olvasott, még hétvégén is. Borzalom volt, nagy áldozat, szabadidő semmi. De az, hogy bekerült a jobbak közé és végül diplomát kapott, mindenért kárpótolta.

Milánóban, Párizsban, Barcelonában, Madridban járt állásinterjúkra, míg végül Madridban, az amerikai oktatási modellt követő IE Business Schoolban rálelt álmai lehetőségére, MBA-képzésben mintegy 200 hallgatóval foglalkozhat évente.

 

Mindig naprakészen

Interaktív módon tanít, prezentáció helyett esettanulmányokat dolgoznak fel. A hallgatók 52 ezer eurót fizetnek 13 havi képzésért – ezért a hatalmas összegért hatalmasak az elvárásaik is. Naprakésznek kell lennie a szakirodalomban, a vállalatok működésében, és nívós órát kell tartania. Teljesen elfogadott, hogy ebben a közegben nyíltan kritizálhatják a tanárt és panaszkodhatnak rá. Elkényelmesedni nem lehet.

Multikulturális környezetben él, csak a diákok 5 százaléka spanyol, 95 százalékuk 70 országból érkezik. Tíz nemzet is lehet egyszerre a tanteremben, s mindenki egy kicsit más oktatási módszertanhoz szokott. Egy „ici-picit” nehéz összehangolni az igényeket, de 15 év alatt már hozzászokott. Évi 80 órát tanít, 80 perces órákat ad. Ez nem túl sok, de mivel kutatóegyetemen dolgozik, a kutatás teszi ki a legtöbb idejét.

Hámori Mónika

2009: IE Business School, Madrid, professzor

2004: IE Business School, Madrid, professzorasszisztens

2004: The Wharton School, University of Pennsylvania, USA PhD – emberierőforrás-menedzsment

1998–2004: The Wharton School, University of Pennsylvania, USA, kutató és tanársegéd

1997–1998: projektmenedzser

Azt üzeni a hölgyeknek, hogy az egyetemi tanításnál nincsen jobb munka a világon ahhoz, hogy a magánéletet és a karriert összehangolhassák. Rugalmasan oszthatja be az idejét, s már ötkor ott tud lenni két kisfiáért az iskolában. Boldog, hogy nem egy multinál talpal 12 órát.

 

Saját sikerrecept

– Szerencse kell, és jókor kell lenni jó helyen.

– Korán kell elkezdeni nyelvet tanulni, és azt anyanyelvi szintre kell fejleszteni.

– Kőkeményen kell dolgozni.

– Folyamatosan fejleszd a belső személyiséged.

– A család adja az egyensúlyt.

 

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...