Életnegyedi válságnak is nevezik a problémakört, amelyet a jelentős életviteli változásoktól való félelmek idéznek elő. Főként az önbizalomhiányra vezethető vissza.

Kevésbé ismert fogalom, mint a kapuzárási pánik, amelyről sok helyen lehet olvasni. A „kapunyitás” a 21–30 éves korosztályt érintő válság, míg az utóbbi a középkorú férfiak problémája, akik hirtelen fiatal csajokat kezdenek el hajkurászni abbeli félelmükben, hogy már nem sokáig áll nekik a zászló.

Nagyot téved az, aki azt hiszi, hogy a fiataloknak nincs semmi gondjuk, hiszen tele vannak tervekkel, energiával. Előttük az élet, amelyben valóra válthatják álmaikat. Mivel azonban folyamatosan rengeteg döntést kell meghozniuk, ezek végrehajtása sokuk számára megoldhatatlannak tűnik. Beleragadnak egy olyan szituációba, amelyből, úgy érzik, nincsen kiút.

Hozzájárul a helyzet kialakulásához, hogy a lehetőségek hirtelen elképesztő mértékben kitágulnak. Aki ezt nem kihívásként, hanem nyomasztó teherként éli meg, nehezen lesz képes továbblépni. A problémakör legfontosabb tünetei a halogatás, a passzivitásba menekülés és a krónikus döntésképtelenség. Az érintettek halogatják tanulmányaik befejezését, s önbizalomhiánnyal küszködnek, nem képesek elindulni a felnőtté válás útján.

 

Csináld, ne próbáld!

Ha már kialakult a krízis, az éles kanyar előnyös lehet. Próbálkozz teljesen új munkaterületen, ha megteheted, utazz el hosszabb időre, válts lakóhelyet – költözz el végre az ősöktől.

Kegyetlennek tűnik az élet

Amikor a tanulmányok befejeződnek, és hirtelen szembe kell néznünk a munkavállalás nehézségeivel, könnyen tele lesz a nadrág. Olyan további „apróság” is árnyalja a helyzetet, mint a biztonságot és kényelmet adó családi fészekből való kirepülés. Szép számmal vannak olyanok, akiknek egyszerűen nincs bátorságuk elkezdeni saját életüket.

Újabb és újabb képzésekre jelentkeznek, mert úgy érzik, még nincs meg a megfelelő tudásuk ahhoz, hogy szakmájukban elhelyezkedjenek. Vagy mert még nem találták meg a hivatásukat, és fogalmuk sincs, hogy tanulmányaik befejeztével milyen területen helyezkedjenek el.

Bizonytalanságot éreznek, és képtelenek eldönteni, hogy jól választottak-e. Elkezdenek mással foglalkozni, egy ideig dolgoznak, majd megint keresnek valami újat, azonban sehol sem érzik jól magukat. Sokan már pályájuk kezdetén attól rettegnek, hogy nem tudják az általuk kívántak szerint megvalósítani céljaikat.

 

Az ellenszer

Mint sok más krízishelyzet esetében, itt is a megelőzés a leghatékonyabb eszköz. Törekedjünk arra, hogy megtaláljuk az érdeklődési körünknek leginkább megfelelő tevékenységi területet. Válasszunk olyan állást, amelyet örömmel végzünk és ahol elismerik a munkánkat. Ne csupán a megkereshető pénz és a divat motiváljon minket.

Megkönnyíti a pályaválasztást a szakmai gyakorlat. Ha nem tetszik a kiszemelt terület, ne ijedjünk meg a váltástól. Véssük egyszer és mindenkorra az agyunkba, hogy az első munkahely szinte soha nem az utolsó.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...