Jogos kérdés a leendő it-szakemberektől, hogy miként lehet szabadalommal védeni egy informatikai megoldást. Ha az ifjú fejlesztő magának akarja az általa kifejlesztett szoftvert, ahhoz bizony (legalább egy) repülőjegyet kell vennie az USA-ba.

-
Egy-egy jól megírt programmal nagyot lehet szakítani, de nem mindegy, ki aratja le a babérokat. A fiatal szakemberek hasznos megoldásai nem sokáig maradnak észrevétlenül a pénzéhes piaci szereplők előtt. Jogi védelem hiányában pedig nem az gazdagodik meg, aki létrehozta a hasznos applikációt.

 

Jogi hézag

Magyarországon, sőt egész Európában a szoftver nem a szabadalmi, hanem a szerzői jog hatálya alá tartozik. Ezért nem lehet szoftvert szabadalmaztatni, viszont szellemi alkotásként nem 15, hanem 70 évig illeti meg a védelem. Csak az Egyesült Államokban lehet szoftvermegoldásokat szabadalmaztatni, aminek van néhány előnyös, és számos hátrányos folyománya. Így előfordulhat, hogy egy EU-ban keletkezett szoftvert egy „patentbróker” az USA-ban levédet, és amikor a terméket az alkotója ott kívánja értékesíteni, jelentkezik a szabadalomhasznosítási díjért. (Kedvelt téma a techie bulvársajtóban a nagy cégek folyamatos amerikai szabadalmi pereskedése – emiatt egyre komolyabb formában merül fel az amerikai szabadalmi jog alapvető módosítása. – a szerk.)

A szabadalmi védelemnek mindig van területi hatálya. A Magyarországon mintegy 45 ezer forintért megszerezhető védelem az országhatárig tart, Komarnóban például már nem érvényes…

 

Nyakatekert szitu

Ha egy fejlesztő a munkahelyén hoz létre informatikai megoldást, és az nem a munkaköri leírás része, nem a cég rendelte meg tőle, akkor a jogtulajdonosa maga a fejlesztő. Az ilyen vitás helyzetek elkerülésére szokta a munkáltató a szerződésbe befoglalni, hogy bármilyen szellemi alkotás, amely a munkáltató bármilyen erőforrásának felhasználásával jött létre, a munkáltató szellemi tulajdonába kerül. Ha a kitétel nem szerepel a szerződésben, rá kell kérdezni, ellenkező esetben hosszas (költséges…) jogi procedúra keletkezhet.

Ha nincs ló …

Áthidaló megoldásként jött létre hasonló esetekre az úgynevezett önkéntes műnyilvántartás (copyright, termékminta-oltalom), amely ugyan nem szabadalom, mégis hatásos eszköz, ha eldurvulni látszik egy vita. „Az eljárás során egy adathordozón összegyűjtjük az adott termékkel kapcsolatos háttér-információkat, illetve a létrehozásának körülményeit bizonyító okmányokat” – mutatja be a vészmegoldást az itbridge közönségének Meticsné Pap Beáta, a MET-CO Consulting szakértője.
Az összeállított „jogvédelmi csomagot” a szabadalmi hivatal munkatársának elmondása szerint egy lepecsételt, nemzeti színű szalaggal ellátott borítékba helyezi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Az így keletkezett dokumentum tulajdonképpen olyan érvrendszer, amelynek birtokában könnyebben veheti fel a harcot egy nemzetközi nagyvállalattal szemben az igazáért (és pénzéért) küzdő informatikus.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...