A szemlélet még újszerű, sok a rizikó, mégis egyre több sikeres üzletember nyergel át és fektet be induló vállalkozásokba. Valójában mi készteti a befutott üzletembereket, hogy kezdő vállalkozókat karoljanak fel? Ha nem csak a pénz, akkor mi?

-
Magyarországon még mindig tanuljuk az egész startup-szemléletet és az újszerű üzleti modellt. Ismerkedünk ezzel a világgal. A Jeremie-alapok megolajozták a fogaskerekeket, rengeteg pénz vált elérhetővé. Úgy tűnik, komoly esély nyílt arra, hogy több ötletből váljon sikeres vállalkozás.

Ami eddig történt: számtalan jó projekt jött létre, ígéretes ötlet lendült túl a kezdeti fázison, lelkes csapat kóstolt bele a startup-szemléletbe. Az elmúlt 3-4 év legnagyobb sikertörténeteinek a Prezi.com-ot, a LogMeIn-t vagy a Kuponvilágot tartják. Az üzleti élet szereplőit inspirálják az induló cégekben rejlő lehetőségek. Nem ritka az sem, hogy befutott (volt…) startupperek visszaforgatják tudásukat, beszállnak mentorként.

Valószínűleg ezért található számtalan ismert arc a holdudvarban.

 

Sokszoros növekedés

A startupok olyan ötleteket dobnak be a köztudatba, amelyekbe épeszű ember bele sem fogna. Van, hogy a befektetők sem rajonganak a tervekért, de idővel mégis meglátják a fantáziát benne. A lehetetlen ötletekből lesznek a legjobb projektek?

A kockázati tőkések csoportja elsősorban az innováció alapú vállalkozásokat keresik. Tehát érdemes ötletet hozni az informatika, internet, távközlés, energetika, pénzügy, a biotechnológia és az egészségtudomány területéről. De kerültek már ki finalisták a filmgyártás, a divat, a közösségi vásárlás, a karriertervezés, a zeneipar és a szerszámgyártás területéről is.

A bátraknak azért nem árt tudni: Amerikában 1:10-hez arányban valósulnak meg az induló projektek, míg Magyarországon néhány tucatból jó, ha egy. Az aránytalanság oka lehet, hogy a központban, San Franciscóban a startupok támogatására külön iparág szakosodott évek óta kialakult folyamatok mentén. Azaz üzletszerűen hozzák össze a kezdőket a befektetőkkel, a sajtóval vagy más cégekkel. Emellett bátrabban karolják fel a kezdőket rövidebb időszakra, természetesen bizonyos üzletrész fejében. Hónapokon át ismert, sikeres üzletemberek, szakértők foglalkoznak a betanítással. A jó tanácsokon és az anyagi támogatáson felül a kapcsolati rendszert is megnyitják. Ezzel szemben itthon még úttörő fázisban tart minden. A hazai befektetők még csak most építgetik ki az üzleti csatornákat, a bizalmi és erkölcsi tőkét – de a magas rizikó ellenére mégis egyre több üzletember fektet be induló cégekbe.

A startup-világ összességében sokkal dinamikusabb, mint a hagyományos vállalkozások környezete – ad választ arra a hazai startup-élet egyik szakértője, hogy miért vonzó az üzletembereknek ez a világ. Benne van a pakliban, hogy a fiatal cégek 90 százaléka nem lesz sikeres, ezért nézik meg alaposan, kikkel dolgoznak. Nem mellesleg rendkívül gyorsan fel lehet húzni egy nemzetközi céget. A jelentős haszon is kecsegtető lehet a befektetők számára. Ha jó az ötlet, időben épül ki a menedzsment, sikeressé válhat a cég, és 10–15-szörös növekedés is realizálható.

 

Más műhelyek

A Colabs Seed programjában a kiválasztott csapatokkal 5+12 hetes intenzív program keretében tapasztalt szakemberek és sikeres vállalkozók foglalkoznak. Termék- és cégfejlesztési „órákon” építhetik első termékük piacképes verzióját a jelentkezők. Itt mentor többek között Gerő Viktor, a Vatera korábbi igazgatója, Kovács Zoltán, a Kirowski vezérigazgatója és társtulajdonosa, Gerényi Gábor, az Index társalapítója, Vinnai Balázs, az IND Group alapítója és Karafiáth Balázs, a Carnation társalapítója is. Hét befektető is tevékenykedik mellettük.

A Kitchen Budapest egyfajta közösségi inkubátor. Itt a kezdeti fázisban levő ötletek kidolgozásában szintén elismert üzleti múlttal rendelkező „nagyágyúk” segítenek, többek közt Árvai Péter, a Prezi.com egyik alapítója. A Magyar Telekom a főszponzor.

Első alkalommal szervez versenyt és konferenciát a startupoknak az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) azzal a céllal, hogy felkarolja és mentorálja az ígéretes magyar cégeket, illetve összekösse az ötleteik megvalósításához tőkét kereső induló vállalkozásokat a potenciális befektetőkkel.

Szilícium-völgyi kapcsolat

Weiszbart Zsolt befutott cégvezető, aki mentorként és futtatásindító (pre-seed) befektetőként segíti a fiatalokat. 2009–2010-ben a Stanford Universityn executive MBA-t szerzett vállalkozás és startup témákban, így került kapcsolatba a Völggyel.

Hazatérésekor korábbi cége mellett elindította saját startupját – Valley Connect néven. A befektetések mellett az a fő célkitűzése, hogy összekösse a kinti szereplőket az itthoniakkal, és segítsen kiépíteni a hazai startup tudásmenedzsmentet.
Olyan app-fejlesztő csapatokat keres, akik az amerikai, illetve globális piacra „lőnek”, és
rendelkeznek a megfelelő sikerkritériumokkal:
„a 20–22 éves fiatalokban nagyon erős a sikerre való éhség, de hiányzik a menedzsmentkészség. Őket érdemes aktív mentorkodással és tanácsadással segíteni” – vallja. Véleménye szerint fontos a kiváló angol nyelvtudás és a szakmai hozzáértés. S nem utolsósorban érdemes nagyban gondolkodni, azaz akarjanak a legjobbakkal versenyezni és világszintű terméket létrehozni. Minden befektető örül a csillogó szemeknek, amelyekhez társuljon az aspiráció, azaz a „lehozzuk a csillagot az égről” szintű késztetés.

„A startupokba nagyon sok pénzt és időt kell beleölni. Ha valakinek nincs elhivatottsága, s pusztán az üzleti részt keresi, akkor számára ritkán lesz kifizetődő ez a fajta befektetési tevékenység” – mondja Weiszbart Zsolt. A startup-mentor művészete a filmstúdiókéhoz hasonlít: mindig kell néhány akkora „sikerfilm”, amely eltartja a … többit. A keresés izgalma, a változatosság, az indulási pezsgés állandósága pedig nagy vonzerő.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...