Valóban olyan áldásosak a hatásai ennek a hitelkonstrukciónak, amilyennek beharangozták? Utánajártunk.

Bizony a felsőoktatás nem olcsó. Legalábbis a jelenlegi gazdasági helyzetben csak igen kevés ország engedheti meg magának, hogy ne törekedjen minden területen a „konszolidációra”. Márpedig – mint azt nyilván ti is érzékelitek – a magyar államnak egyre nagyobb gondot okoz az oktatási rendszer finanszírozása. Ezért is tartotta a kormány szükségesnek megreformálni ezt a területet.

Bár a keretszámokat megnyirbálták és kissé átalakították a támogatási rendszert, azért nemcsak elvettek, adtak is. Egy új hitelkonstrukciót, melynek igénybevételével akár még a szerényebb anyagi körülmények között élő, költségtérítéses viszonyba kényszerülő tanulók is leperkálhatják a pár milliós tandíjat az intézményeknek. Akkor miért szapulják annyian ezt az új rendszert?

 

-
 

 

A válasz

Valójában hosszú távon valószínűleg többet árt majd, mint amennyit rövid távon használhat. Ahhoz, hogy ezt jobban megértsük, nézzük meg a Diákhitel 1 és Diákhitel 2 közti különbségeket. A Diákhitel 2-t a részösztöndíjas vagy az önköltséges képzésre felvett hallgatók igényelhetik. Az igényelt összeget kizárólag a tandíjuk rendezésére fordíthatják. (Erre a korlátozásra valószínűleg azért volt szükség, mert a Diákhitel 1-et nem feltétlenül a tanulmányok finanszírozására vették fel a hallgatók.) Akármekkora legyen a képzési díj, annak megfelelő összeget lehet felvenni. A diák ugyanakkor dönthet úgy is, hogy mindkét hitelt felveszi. Csakhogy ezek törlesztése nem egészen ugyanúgy zajlik.

A Diákhitel 1 finanszírozáshoz szükséges összegek döntően három forrásból származnak: az Európai Beruházási Banktól, a Magyar Fejlesztési Banktól és pénzpiaci kötvénykibocsátásból. Előnye, hogy a költségvetést nem terheli jelentős mértékben, kamatát ugyanis az állam nem támogatja.

 

A gond

A Diákhitel 2 legfőbb problémája, hogy nem költséghatékony. Mivel állami kamattámogatás van rá, és a hallgatói kamat mindössze két százalékos, ezért a költségvetésre végső soron magasabb terhet ró, mint amennyit megspórolnak az államilag támogatott helyek csökkentésével.

Mivel a Diákhitel Központ által kihelyezett pénzek végső kockázatviselője az állam, így a költségvetés részeként kell feltüntetni mind a magyar, mind az európai elszámolási módszertan alapján. Tehát az új rendszer mind a költségvetési hiányt, mind az államadósságot növelni fogja. Ez rossz az államnak, meg rossz az adófizetőknek. A diáknak az lehet rossz, mikor azzal szembesül, hogy adósságspirálba került. Ugyanis a hallgatók egy jelentős hányada kénytelen lesz az új rendszerben a Diákhitel Központhoz fordulni – feltéve persze, ha tovább akarnak tanulni. Mivel a két diákhitel párhuzamosan is felvehető, a diákok eladósodnak, több milliós tartozással állnak munkába.

Ezért (is) javasoljuk a továbbtanulóknak, hogy alaposan gondolják át jövőbeli terveiket.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...