Igazságtalan, ha az állam nem hajlandó finanszírozni a tanulmányokat? Körbenéztünk, máshol hogyan történik mindez. Nálunk fejlettebb országok oktatási modelljeit vizsgáltuk – a teljesség igénye nélkül.

Lehet, hogy sérül az oktatás, ha bevezetik a tandíjat és nem jól játszanak az államilag támogatott férőhelyek számával – aggódnak a szakemberek, szülők, gyerekek egyaránt. Csak nálunk kuszálódtak össze a szálak? Az elmúlt évben Európa-szerte diáktüntetésektől zengett a sajtó, mivel hazánkhoz hasonlóan az állam kezd kivonulni az oktatás finanszírozásából. Okulásul megvizsgáltunk néhány külföldi oktatási modellt, vajon ők mit csinálnak jobban.

 

-
 

 

Icipici történelem

Az úgynevezett kontinentális európai oktatási doktrínát a 19. század legnagyobb hatású modelljének tartották. Fő jellemzője, hogy az állam meghatározó szerepet vállalt a finanszírozásban és a tartalmi kontrollban. Két változata ismert, a német humboldti és a napóleoninak nevezett modellt.

A 20. század legsikeresebb, legdinamikusabb modellje pedig az amerikai volt. Ebben a rendszerben az intézmények versenyeznek a hallgatókért és kutatási támogatásokért, nem fordítva. Idegen az állami beavatkozás és felelősségvállalás, az egyetemeket magánszemélyek vagy közösségek alapítják, tandíjakból és más bevételekből tartják fenn. Amiben az üzleti világ és a kormányzat kutatási megrendelései fontos szerepet játszanak.

 

Jelenben a jövő

A 21. század mintaadó modelljének a japán módszert tartják. Több modellt ötvöz: például a britnek megfelelően a kiemelt egyetemeket a kormányzatok nagyvonalúan finanszírozzák, és szerepet kapnak a piaci szereplők is.

De igen erős az amerikai iskola hatása is: a magánszektor súlya rendkívül nagy szerephez jut, általánosan jellemző az üzleti világgal való szoros kapcsolattartás és az erős verseny. A japán oktatás vonzerejét mutatja, hogy Délkelet-Ázsia egyes országaiban japán mintára fejlesztették a felsőoktatást.

Érdekes példa lehet Norvégia, ahol a felsőoktatás egyetemi és főiskolai szintű oktatási programokból áll, és a bejutás feltétele általában a hároméves középiskola elvégzése. Néhány magánegyetemtől eltekintve a felsőoktatási intézmények zömét az állam tartja fenn. Az állami felsőoktatási programokért fizetendő tandíj összege általában minimális. Náluk is van diákhitel. Az Állami Diákhitel Alapot 1947-ben hozták létre. Ebből a felsőoktatásban tanulók részesülhetnek, ösztöndíjra és megélhetésre használhatják.

Dániában szintén ingyenes a felsőoktatás az uniós állampolgároknak. Bele tartozik a felsőfokú szakképzés, a bachelor és master diploma is – fűzi hozzá Jelica Matoricz, a dán Aalborgi Egyetem hallgatója.

Nemzetközi oktatási szakértők szerint Finnországé a világ legjobb oktatási rendszere. A finnek valójában nem a multinacionális cégekre építenek, ennek ellenére a távközlési elektronika, a számítástechnika és az internetes vállalkozások magas hozzáadott értéket képviselnek. Nem mellesleg az állam jócskán bevállalja a finanszírozási részt is.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...