A pályakövetési vizsgálatok szerint az informatikusok igen jó esélyekkel vágnak neki a munka világának. De a felsőoktatás társadalmi hasznosságát nem szabad csak azon mérni, mennyire jók a végzett diplomások munkaerő-piaci lehetőségei – mondja Veroszta Zsuzsanna, az Educatio Kft. említett kutatásának irányítója.

-
Veroszta Zsuzsanna vezető elemző, Educatio
Egyes vélemények szerint már ma is túl sok diplomást képeznek Magyarországon. Hogyan állunk nemzetközi összehasonlításban?

Mi számít soknak? A fejlett országokhoz képest Magyarország még mindig lemaradásban van. Az OECD-országok átlagában a 25–64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége; az EU–21 országokban ez az arány 27 százalék. Ehhez képest Magyarországon e korosztály mindössze 20 százalékának van felsőfokú végzettsége. Már ez is nagy emelkedés, hiszen a felsőoktatási expanziót megelőző időszakban – 15 évvel ezelőtt – még csak 12 százalék volt ez az arány.

 

De tényleg kell ennyi diplomás az országnak, a társadalomnak?

Személyes véleményem szerint soha ne legyen nagyobb problémája egy országnak, mint hogy túl sok a diplomása. Az oktatásra költeni nem kidobott pénz, minden plusztudás hozzáadott érték a társadalom számára. Diplomásnak lenni ráadásul még mindig nagyon sok előnnyel jár a munkaerő-piacon.

 

Minden rendben van a diplomások összetételével? Gyakori vád, hogy minek képzünk semmire sem jó, „büfé-ruhatár” szakos egyetemistákat.

Nagyon fontos szempontnak tartom a képzés társadalmi hasznosságát. A teljes oktatási rendszer, beleértve a felsőoktatást is, egyfajta társadalmi beruházás, mint mondjuk az egészségügy. A beruházás iránt pedig jogos elvárás, hogy valamiképpen hasznosulnia kell.

De igen nagy hiba lenne ezt a hasznosságot szűken értelmezni. Manapság sokan hajlamosak a hasznosulást tisztán munkaerő-piaci szempontból vizsgálni: milyen arányban tudnak elhelyezkedni a végzettek, milyen jövedelmek érhetők el az adott területen. Pedig ezen felül is számtalan tényező van. A diplomások – bármilyen diplomát szereztek is – képzettebbek, rugalmasabban alkalmazkodnak, könnyebben tudnak továbbfejlődni, így hosszabb távon több hasznot tudnak hajtani a társadalomnak is.

Végül pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy ki mit szeretne csinálni, miben tehetséges. A munkaerő-piaci sikerességben a jövedelem és karrier mellett komoly szerepe van annak is, hogy mennyire érzi jól magát az illető, mennyire tud szakmailag kiteljesedni.

 

-
Milyen kép rajzolódik ki a diplomás pályakövetési vizsgálatokból az egyes képzések későbbi hasznosíthatóságáról?

Nagy különbségek vannak az egyes képzési területek között az elhelyezkedési mutatókban. De nem a humán és reál tudományok között húzódik az igazán éles határvonal. Ha az elérhető jövedelmeket és a foglalkoztatottságot nézzük, akkor az informatikai képzések, a gazdaságtudományok, valamint a jogászképzés kínálják a legegyenesebb utat a sikerhez. Méréseink szerint több elhelyezkedési nehézséggel és alacsonyabb fizetéssel szembesülnek a természettudományos vagy az agrárképzésből jövők, de a pedagógusok is. A bölcsészek előnye, hogy rugalmas a képzésük, sok területen el tudnak helyezkedni, viszont a jövedelmük viszonylag alacsony, és gyakran több idő kell számukra a helykereséshez is.

 

Az oktatáspolitikának mennyire kell és mennyire lehet figyelembe vennie a munkaerőpiac várható változásait?

Az államilag támogatott helyek leosztása nem közvetlenül a munkaerő-piaci igények, hanem szakpolitikai döntések alapján történik. De ez nem is probléma, hiszen nem lehet folyamatosan az aktuális foglalkoztatási igényeknek megfelelően beavatkozni a képzési rendszerbe – a munkaerőpiacon előre jósolni legalábbis kockázatos, s mire kijön az egyetemről a végzős évfolyam, az átfutás miatt már egészen más környezetben találja magát. Aki 2008-ban felvételizett, az nem a 2013-as gazdasági körülményekre számított tanulmányai megkezdésekor.

Ezzel együtt az alapvető munkaerő-piaci trendeket követnie kell a képzési rendszernek. A 21. században elvárás a munkaerővel szemben a rugalmasság, a fejlődőképesség, a mobilitás, a nyitottság – a felsőoktatásnak képesnek kell lennie olyan diplomások kibocsátására, akik alkalmasak a folyamatos megújulásra. Ilyen értelemben a piaci trendeknek vissza kell hatniuk a felsőoktatásra.

 

Túlzás lenne azt mondani, hogy ilyenformán a választott képzési terület másodlagos, hiszen ha az említett készségeket elsajátítja valaki, akkor jó esélyekkel vág neki az életnek?

Ebben a formában ez azért túlzás. Mindenhol kell a megújulás képessége, a rugalmasság, de ehhez szükség van a jó képzésre, és arra, hogy az illető olyan pályát válasszon, amelyben tehetséges, amelyben szakmailag meg tudja valósítani önmagát. A rugalmasság igénye azonban nem azonos minden szakmában: egy jogász vagy orvos valószínűleg egy életre elkötelezi magát a hivatása mellett, vagy legalábbis egy ahhoz közeli pályán marad.

Mindenképpen ki kell itt emelni mindazt a plusztudást, készséget, amit a felsőoktatási intézményben meg tud szerezni a hallgató. A pályakövetési felmérésekben jól mérhető annak a hasznossága, ha valaki tanulmányai alatt szakmai munkát végzett, ha külföldi tanulmányokat folytatott. Ezek haszna akár a későbbi fizetésekben is jól kimutatható.

A társadalmi hasznosulás szempontjából mennyire fontos, hogy a diplomás abban a szakmában helyezkedjen el, amelynek képzését elvégezte, például a tanár maradjon tanár?

Egyfelől természetesen szükség van olyan diplomásokra, akik ellátják az alapvető társadalmi funkciókat: tanítanak, gyógyítanak, bíráskodnak, és így tovább. Ugyanakkor az is kell, hogy a társadalom, vagy ha úgy tetszik, az állam (mint a legnagyobb munkáltató) olyan környezetet és feltételeket teremtsen, hogy a végzettek meg akarjanak és meg is tudjanak maradni választott pályájukon. Hiába képzünk elég pedagógust: ha a tanári hivatás nem kínál kellően vonzó életpálya-modellt, sok lesz a pályaelhagyó.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...