Decemberben nagy port kavart a felsőoktatásban tanulók és oda igyekvők körében, hogy a kormány arról döntött, átalakítja a korábbi tandíjrendszert, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen csökkenti a kizárólag állami finanszírozásban tanulók számára fenntartott „férőhelyeket”. De pontosan kiket is érintenek a változások, miért volt szükség rájuk, s vajon tényleg jogos ez a hőbörgés?
Már 2012 sem volt unalmas esztendő a felsőoktatásban tanulók és oda felvételizők szempontjából, hiszen a kormány számos, az oktatási rendszert megreformáló intézkedést vezetett be, melyekhez a tanulóknak alkalmazkodniuk kellett. Úgy néz ki, 2013-ban sem fognak unatkozni a diákok. A tavalyi év végéhez közeledve olyan rendelkezések megvalósításába és bevezetésébe fogott bele a kormány, melyek nagyban meghatározzák majd, hogy egyáltalán ki, hova és mennyiért jelentkezhet. Persze a legnagyobb port a keretszámok átalakítása, valamint a tandíj – vagy nem tandíj, ezt máig nem tudni pontosan – körül kialakult hajcihő kavarta. Mi ezért megpróbáltuk sorra venni, hogy mégis milyen változásokra készülhetnek majd az idén felvételiző diákok.

 

-
 

 

Felvesznek-e?

Lassan körvonalazódik, hogyan fog kinézni a 2013-as felvételi – bár még nem minden részlet egyértelmű. A kormány azt ígéri, legalább 55 ezer első éves tanulhat majd állami ösztöndíjasként 2013 szeptemberétől: a 240-es minimum ponthatár, a felvételizők pontszáma és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem.

Lényegében véve megmaradnak a keretszámok: továbbra is a miniszter határozza meg, milyen szakokon hirdethetnek állami ösztöndíjas helyeket az egyetemek és főiskolák, a kapacitás pedig keretszámként funkcionál.

A részösztöndíjas finanszírozási forma – a 2012-es alacsony érdeklődés következményeként – eltűnik, vagyis fél tandíjas helyet nem lehet szerezni, a hallgatói szerződések azonban maradnak, hiába követelték a „röghöz kötés” eltörlését a diákok, és hiába indított vizsgálatot az Európai Bizottság. A felvételizők idén legfeljebb öt szakra adhatják be jelentkezésüket (igaz, ugyanannak a képzésnek a fizetős és államilag finanszírozott formája egy helynek számít), a felvételi eljárás díja azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem változik: 9000 forintért három szakot lehet megjelölni, minden további képzésért plusz kétezer forintot kell fizetni.

Önköltséges szakok

Kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus és vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, jogász – 2013-tól ezeket a szakokat nem támogatja az állam, vagyis ezeken a képzéseken csak fizetős formában lehet tanulni jövő szeptembertől.

Megszűnik a felsőfokú szakképzés is, helyette felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni: ezeket a szakokat 2013-tól csak egyetemek és főiskolák indíthatják el, a kétéves képzések ráadásul kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ-ből), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. Változik a tanárképzés is; szeptembertől visszaáll az osztatlan, kétszakos rendszerre – ez azt jelenti, hogy a leendő tanároknak öt vagy hat évig kell majd egyetemre, főiskolára járniuk. Az általános iskolai tanárok képzése négyéves lesz, amelynek elvégzése után a hallgatók egyéves gyakorlaton vesznek majd részt. A középiskolai tanári szakok öt évig tartanak, ehhez jön az egy év szakmai gyakorlat.

Módosították a jelentkezési határidőt is. Míg az előző években (néhány kivételtől eltekintve) február 15. volt a felvételi jelentkezési határidő, 2013-ban január végén kezdődik, és március első napjáig tart a jelentkezési időszak.

 

Emelt szinten

2013-tól több szakon szigorodnak a felvételi szabályai: a bölcsészképzésekre már nem lehet bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, és ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, több gazdasági és mérnöki képzéssel is. Az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is nehezebb lesz megszerezni a 2013-as felvételin: míg eddig 30 százalékos eredmény kellett a többletpontokhoz, idén már 45 százalék kell.

A szakok kapacitását január végéig hozzák nyilvánosságra az egyetemek és főiskolák, vagyis akkor lehet pontosabban látni, mennyi esély van a bejutásra. A ponthatárhúzás 2013-ban még ugyanúgy történik majd, ahogy korábban, a következő években azonban a szakok ponthatárait is a minisztérium határozza meg.

2012-ben egyébként mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolára, egyetemre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölt meg állami ösztöndíjas képzési formát, és 82 661-en jelentkeztek nappali képzésre.

 

-
 

 

A „piszkos” tizenhat

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma december 20-án hozta nyilvánosságra, mely szakokon lehet majd állami ösztöndíjas képzéseket meghirdetni, és melyek azok, amelyek csak önköltséges formában indulhatnak. Eszerint 2013-ban 16 szakon csak önköltséges képzést lehet indítani. (Lásd az „Önköltséges szakok” keretet!) A többi szakon a felvett állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a 2011-esnél, azaz 55 ezernél. A tájékoztatók szerint azon a tizenhat szakon, amelyen állami ösztöndíj nem vehető igénybe, és kizárólag önköltséges képzés hirdethető meg, akár több százezer forintot is fizethetnek majd a hallgatók. De nézzünk néhány konkrét példát is az intézkedésekre.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME-n) lesz a legdrágább a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsmentképzés, ott 300 ezer forintba kerül majd egy félév, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen 295 ezer forintot kell majd fizetni ugyanezen képzésért egy félévre.

A magyar nyelvű turizmus-vendéglátás képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetemé a legdrágább: félévente 295 ezer forint, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) 239 ezer forint, a Miskolci Egyetemen 155 ezer forint egy félév.

Évek óta nagyon népszerű szak volt a kommunikáció és médiatudomány, ahová 2011-ben 5230-an, 2012-ben pedig 4161-en jelentkeztek. Ezt a szakot idén összesen 16 felsőoktatási intézményben hirdetik meg, mindenütt önköltséges formában. Az intézmények árai közt igen jelentős különbségek vannak.

A legdrágább, félévente 300 ezer forint a BME magyar és a Corvinus angol nyelvű képzése – utóbbi helyen a magyar nyelvű képzés félévente 190 ezer forintba kerül. Százötvenezer forintért tanulhatnak a Kaposvári Egyetemen a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Karán (az egyetem bölcsészkarán azonban már 190 ezer a kommunikációs szak tandíja), illetve az ELTE bölcsészkarán.

A pénzügy és számvitel szak magyar nyelven szintén a Corvinus Egyetemen a legdrágább, 295 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen 205 ezer forint, a legolcsóbb pedig ezen a szakon a Tomori Pál Főiskola képzése, amely Budapesten és Kalocsán is 130 ezer forintba kerül egy félévre.

A jogászképzés nappali tagozaton a legolcsóbb a győri Széchenyi István Egyetemen lesz, ott 165 ezer forintért hirdetnek képzést, a legdrágábban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) karán, ahol félévente 247 ezer forintért tanulhatnak jogásznak a hallgatók.

A gazdasági szakok közül többet már tavaly sem lehetett államilag finanszírozott formában elkezdeni, „újdonság” azonban, hogy a kommunikáció és médiatudomány, az andragógia, a nemzetközi tanulmányok, valamint több igazgatási és jogi szak állami támogatását is lenullázta az erőforrás-minisztérium.

A szakok felsorolásából első látásra is kiderült, hogy a támogatott szakok listájáról kihúzott képzések javarészt a népszerű szakok. Ez nem csoda, hiszen többségük gazdasági jellegű képzés, évek óta ezek vezetik a népszerűségi ranglistákat. A népszerű szakokat mutató, 2012-es top tízes listán a kormány által kirostált szakok közül öt szerepel a 3–7. helyen. Ezek sorrendben a következők: gazdálkodási és menedzsment, kommunikáció, nemzetközi gazdálkodás, turizmus és vendéglátás, kereskedelem és marketing.

 

Hat pont

Miközben e sorokat olvassátok, feltehetően még mindig zajlanak a december óta tartó diáktüntetések. A demonstrációt azért tartja fontosnak az akció élére álló Hallgatói Hálózat, mert úgy érzik, a meghozott intézkedésekkel át lettek verve. Követeléseiket a kormány felé hat pontba szedték, ezek a következők:

1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!

2. Követeljük, hogy legalább 44 000-en kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat!

3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!

4. Töröljék el a hallgatói szerződést!

5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!

6. Az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba!

Mint ismeretes, a kormány fontolóra vette a diákok követeléseit, az viszont biztos, hogy a 4. pontban található kérésnek nem fognak eleget tenni.

Romlás vagy javulás?

Azt nyilván mindenki pontosan tudja, hogy az oktatás megreformálása elkerülhetetlen, s bár meglehetősen negatív a visszhangja a meghozott intézkedéseknek, azok valahol mégis jobbítani akarják a felsőoktatást. A tandíj sokkal inkább javítja az oktatás színvonalát, minthogy rontana azon. Ha tandíjat fizetnek, akkor lényegében vásárlói pozícióba kerülnek a diákok: pénzt költenek azért, hogy tanulhassanak. Így elvileg felelősségteljesebben állnak hozzá a képzéshez, és gyorsabban igyekeznek előrehaladni. Viszont ezt a hatást nagyban gyengíti, hogy a tandíjjal együtt megindult a forráskivonás, ami folyamatos bizonytalanságot okoz, ez pedig a szereplőknek lehetetlenné teszi a tervezést. A diákok ugyanis nem fognak jelentkezni arra az egyetemre vagy szakra, amelyik nem biztos, hogy két év múlva is működni fog.

A bizonytalansághoz kapcsolódik a diákhitel kérdésköre is, amellyel egyébként e lapszám School rovatában, a 6. oldalon foglalkozunk. Arra jutottunk, nem valószínű, hogy tömegesen fognak kérvényt benyújtani az akár „tandíjhitelnek” is nevezhető Diákhitel 2-ért, hiszen már önmagában az is nehezen hihető, hogy itt hosszú éveken keresztül sikerül majd két százalékon tartani a kamatot. Kevesen is vették igénybe eddig, alig ötezren, miközben a sokkal drágább, most 8 százalékos régi diákhitelt (ezt nem csak a tandíjra, bármire el lehet költeni) idén több mint hétezren, fennállásának évei alatt összesen több mint 320 ezren igényelték.

 

Ide az ösztöndíjat!

A jelenleg is folyó reformok tükrében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a fizetős szakok bevezetésével nagymértékben felértékelődik majd az ösztöndíjak jelentősége. Legalábbis, ha egy szerényebb körülmények között élő hallgató nem akarja magát adósságspirálba hajszolni – például azzal, hogy mindkét diákhitelt felveszi –, akkor az anyagi dolgok rendezésére az ösztöndíj kiváló alternatíva lehet.

Érdemes lesz már jelentkezés előtt utánanézni az adott egyetem, főiskola által kínált ösztöndíjaknak. Felvett hallgatóként is fontos lesz minél jobban tájékozódni a lehetőségekről. A felsőoktatási intézményeknek pedig minél jobban működő juttatási rendszert kell kialakítani, ha versenyképesek akarnak maradni. Az intézményi juttatások segítségével azok a diákok is bekerülhetnek a fizetős szakokra, akik egyébként nem, vagy csak nagyon nehezen tudnák finanszírozni a képzést.

Nos, úgy néz ki, ezzel kapcsolatban jó híreink vannak: az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkársága nemrégiben közölte, hogy januártól emelkedik majd a doktoranduszoknak nyújtandó ösztöndíj összege. 2013. január 1-jével havi 100 ezer forintra növelték a juttatást az eddigi 93 ezer forintról.

Külföldön is népszerű gyakorlat, hogy a tandíjak megfizetésében különböző ösztöndíjakkal, kedvezményekkel segítik a hallgatókat. Bízunk benne, hogy ez idehaza is egyre népszerű lesz majd a felsőoktatási intézmények körében.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...