Mindenki nagyon okos, ha a tanulásról van szó. Csak az egyetemisták nem nagyon tanulnak a szorgalmi időszakban. Íme, három tudományos módszer, amelyekkel eszméletlen mennyiségű anyagot lehet bevágni rövid idő alatt.

Először is be kell járni az előadásokra, és akkor lehet jegyzetelni is. Ha nem te, akkor a „megbízottad”… Nem kell minden egyes szót leírni, hanem okosan ki kell szűrni a lényeget a tanár végtelen szövegeléséből. (Óriási érték az évfolyamon egy jól jegyzetelő egyén!) Ami fontos, azt általában felírják a táblára, kivetítik projektorra, vagy szóban hívják fel rájuk a figyelmet. Ellenkező esetben a hallgatónak kell figyelnie azokat a jeleket, amelyeket az előadó mimikájával, gesztusaival, hangszínével „állít elő”.

 

-
 

 

Az amerikai Cornell-módszer szerint – ha sikerült értelmes jegyzetet készíteni egy adott előadásról – második lépésként el kell készíteni egy, a jegyzetnél is lényegretörőbb „felidézés” rovatot, amelyben címszavakkal kell összefoglalni az amúgy is tömör anyagot. Ha eddig minden simán ment, akkor a harmadik rész, vagyis a „tükrözés” is könnyű. Ebben a szakaszban a frissen megszerzett ismereteket össze kell vetni a korábbiakkal, melyek alapján összefüggéseket és gyakran ellentmondásokat fedezhet fel a tanuló. A gondolkodás ilyen formájú serkentése pozitív hatással van a tanulás eredményességére.

 

Egyedül is megy!

Tanár nélkül nehéz értelmezni egy vaskos könyvet, de az úgynevezett pq4r-módszer segít a képtelen feladat megoldásában. A módszer a tanulási folyamat egyes lépéseiről kapta a nevét: preview, question, read, reflect, recite, review. Az első szakaszban át kell futni a könyv bevezetőjét és a tartalomjegyzékét, hogy kialakuljon egy kép az anyagról. Ezután kérdéseket, feltételezéseket, összefüggéseket kell megfogalmazni a fejezetcímek alapján. Ekkor kezdődhet csak az olvasás, amely során válaszokat kell találni a tanuló által megfogalmazott kérdésekre.

Ide a millákat!

Mázli, hogy idén indul egy olyan állami program, amelyben 18 és 30 év közötti fiatalok hárommillió forintos, százszázalékosan vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek saját vállalkozás alapításához – hívta fel a figyelmet Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. A program első része egy komoly oktatási folyamat, amely során a jelentkezőket megtanítják az üzleti terv kidolgozására. A második szakaszban kiválasztják az 1500 legjobb projektet, amelyek megkapják a támogatást.

Ezekről rövid, címszavas jegyzeteket kell készíteni. Máris jöhet a már ismert tükrözési fázis, amelyet siker esetén a felmondás követ. Ekkor a diák az éles vizsgát gyakorolhatja; szóban felmondja a megtanultakat, ezzel hozzászokhat saját hangjához is – még az igazi felelet előtt.

Az utolsó lépés a review, amely tulajdonképpen a felmondás összegzése. Tömöríteni kell a lényeget, érdemes leírni az ekkor keletkező gondolatokat is.

 

Használd az agyadat!

Az asszociáción alapulnak a „gondolattérképek”, amelyek inkább rövidebb témák megértéséhez hasznosak – tűzoltás jelleggel. Az emberi agy könnyebben jegyez meg dolgokat, ha azokat korábbi ismeretekhez kapcsolhatja. A szóban elhangzott ismeretek lerajzolása, képi megjelenítése az agy mindkét féltekéjét aktiválja, ezáltal hatékonyabb a tanulás. A gondolattérkép közepén mindig a megtanulandó új ismeret áll. Ebből ágaznak ki a kapcsolódó fogalmak, ismeretek, amelyek kiegészíthetők képekkel – az átláthatóság növelésére különböző színeket és kiemelési formákat is érdemes használni.

Cikk nyomtatása

Diploma, nyelvvizsga nélkül

2013. 11. 18.
Négy végzősből egy azért nem tudja átvenni a diplomáját, mert nincs (elég) nyelvvizsgája. A kormány új tervei szerint eltörölné a kötelező nyelvvizsgát azokon a szakokon, ahol az idegen nyelv ismerete másodlagos.

Rossz gyerekből lesz a jó menedzser

2013. 11. 18.
Szükség lehet fiatal korban egy kis pimaszságra és renitens viselkedésre való hajlamra ahhoz, hogy valaki később érvényesülni tudjon az üzleti világban – állítják kutatók.

Sikeres emberek a jövő nemzedékéért

2019. 02. 18.
Meglazítják a vállalati környezet szorító nyakkendőit az informatikai nagyágyúk hazai képviseleteinek legbevállalósabb vezetői, de sokkal keményebb közeg felé veszik az irányt: középiskolákba.

Felsőoktatás minőségi alapon

2013. 11. 11.
Másfél hónappal ezelőtt a Felsőoktatási Kerekasztal nagy többséggel elfogadta a felsőoktatási stratégiát. Ennek nyomán új finanszírozás, új gazdálkodás, új intézményi besorolás várható. A stratégia lényegi pontjait Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli elnöke, a Pécsi Tudományegye...